Elsőre azt gondolná az ember, hogy semmi, azonban ez egy óriási tévedés. A tűzoltóság jön és eloltja a tüzet, amit vízzel tesz, nagyon sok vízzel. A víz pedig utat talál magának és mindezt lefelé teszi.
Az egyik ismerősömmel történt, hogy kiégett a fölötte lévő lakás. A víz a lakásban mindenhol jött, a plafonról, a falakból, végül hullámzott a padlón. Az oltóvíznek az a tulajdonsága, hogy nem tiszta víz, így amivel a víz érintkezett, azt mind ki kellett dobni, mert koszos és büdös lett. A ruhákat a szekrényből, magát a szekrényeket, a padlószőnyeget, parkettát. Nekik szerencséjük volt, mert volt annyi lélekjelenlétük, hogy az elektronikai eszközöket kihúzták a falból és azok nem károsodtak.
Ha van lakásbiztosításod, akkor nincs gond, az megtéríti a keletkezett kárt. Azonban sajnos itt nem volt lakásbiztosítása a tulajdonosnak. Ilyenkor csak reménykedni lehet, hogy van annak lakásbiztosítása, aki felettünk lakik. A lakásbiztosítások része a felelősségbiztosítás, ami megtéríti az okozott kárt. (Zárójelben megjegyezném, ha nincs lakásbiztosítása a felettünk lakónak, akkor be lehet őt perelni és neki kell megtérítenie az okozott kárt.)
A felelősségbiztosítás azonban messze nem jó megoldás erre az esetre, két okból:
- Ki vagyunk szolgáltatva a felettünk lévő biztosítójának, hogy ha kedve úgy diktálja, azt mondhassa, hogy ez nem felelősségi kár, mivel a tűzért nem felelős a tulajdonos. Az esetünkben ezzel próbálkozott a biztosító, azonban sikerült meggyőzni őket, hogy ez nem jó érvelés, mert mindenkinek gondoskodnia kell arról, hogy a lakása biztonságos legyen és másokat ne veszélyeztessen. Ha nem fogadta volna el ezt az érvelést, akkor lehetett volna perelni, ami évekig elhúzódik és nagyon sokára lesz belőle pénz.
- A felelősségbiztosítás alapján a biztosító csak a megrongált régi dolgok piaci értékét fogja megtéríteni (avult érték). Ez számodra azt jelenti, hogy ha van egy 5 éves ülőgarnitúrád, amit újonnan 200.000 Ft-ért vettél, de hasonlót most már 30.000 Ft-ért lehet venni használtan, akkor a biztosító csak ennyit fog fizetni. Ha saját lakásbiztosításod lenne, akkor megkapnád a 200.000 Ft-ot. A felelősségbiztosítás esetében így mindig csak a töredékét fogod kapni annak, amit érnek a dolgaid, ezt ítélné meg adott esetben a bíróság is, ha perre mennél.
Úgy gondolom hogy havi 1.000-1.500 Ft-ért lehet olyan lakásbiztosítást kötni, amivel az ingóságaidat meg tudod védeni. A legtöbb társasháznak van társasházbiztosítása, így az kifizeti az újrafestés/tapétázás költségeit.
Fordítsuk meg a kérdést !
Mi történik akkor , ha az alattad, melletted lévő/k/nek nincs Biztosítása ?
Történetesen a már nem garanciális klímám zárlatos lesz !
Úgy vélem erről nem tehetek!
Persze , a gondatlanság , főleg a súlyos gondatlanság nem merül fel !
Minden , hatósági és tűzvédelmi szabályt betartottam !
A felelősségbiztosításom 20 millió Ft/kár.
A klíma zárlata miatt keletkezett kár több 100 Millió Ft / Szentesen pár éve egy társasházban megtörtént ! /
Akkor a maradék 200 Millióért jön a végrehajtó ?
Vagy , ha nem vagyok felelős a fenti esetben , akkor csőtörés esetén / nem hagytam nyitva a csapot , nem voltam gondatlan / a falban eltört a csővezeték , akkor miért is akar bárki a felelősség biztosításomra kártérítést kérni ???
A csővezetékeknél tudtomra nincs olyan szabály , hogy időszakonként ellenőriztetni kell a csővezetékek állapotát !
Akkor , hogy is van ez a bizonyos objektív felelősség ???
Üdvözlettel.: Kerekes Pál
Kedves Pál!
Köszönöm a kérdést, nagyon jó pontra világított rá. A nem garanciális klíma esetén is van a gyártónak és forgalmazónak felelőssége a termék vásárlásától számított 5 évig. Ez azt jelenti, hogy amennyiben személysérülés vagy dologi kár történik és ez a termék hibájára (és nem a karbantartás hiányára) visszavezethető, akkor a gyártónak/forgalmazónak kell megtérítenie a kárt, ha ezen időszakon túl történik a túz, akkor jön az az eset, amit Ön ír.
Társasházak esetén fontos, hogy a Társasház rendelkezzen vagyonbiztosítással. Így magában az épületben okozott károk megtérülnek, sőt a legtöbb társasházbiztosításban van felelősségbiztosítás is, ami kiterjed a lakók egymásnak okozott kárára. Ilyen esetben már csak az ingóságokra kell kiterjednie a kártérítési felelősségnek, hiszen a többi kár már máshonnan megtérül. Azonban abban teljesen igaza van, hogy a 20 millió Ft/kár kártérítési összeg a mai világban nem feltétlenül elegendő, sőt inkább kevés.
A kérdésére válaszolva, amennyiben megállapítja a bíróság, hogy a klíma tulajdonosa felelős és a biztosítás nem elegendő, akkor jöhet a végrehajtó. Ezért érdemes olyan lakásbiztosítást választani, ahol magas a felelősségbiztosítás összege.
Nemcsak a csővezetékek esetében nincs szabály, hogy ellenőriztetni kell, hanem az elektromos hálózatnál sem. Sőt akár egy telefon, ami a töltőn van, az is kigyulladhat. Ilyen esetben a kárt okozónak kell bizonyítania, hogy ő mindent megtett (nem volt felróható) neki a káresemény. Itt nem elegendő azzal védekezni, hogy nincs rá előírás a felülvizsgálatról. Ezért adott esetben egy bírósági ügyből nagyon nehéz nyertesen kijönni.
Üdvözlettel,
Biztosítási Blog