Biztosítási Blog

Biztosításról egyszerűen és közérthetően

Címke: kockázat

Mi történik, ha nincs lakásbiztosításod és a fölötted lévő lakás kiég?

2018. november 13. / / 2 hozzászólás

Elsőre azt gondolná az ember, hogy semmi, azonban ez egy óriási tévedés. A tűzoltóság jön és eloltja a tüzet, amit vízzel tesz, nagyon sok vízzel. A víz pedig utat talál magának és mindezt lefelé teszi.

Az egyik ismerősömmel történt, hogy kiégett a fölötte lévő lakás. A víz a lakásban mindenhol jött, a plafonról, a falakból, végül hullámzott a padlón. Az oltóvíznek az a tulajdonsága, hogy nem tiszta víz, így amivel a víz érintkezett, azt mind ki kellett dobni, mert koszos és büdös lett. A ruhákat a szekrényből, magát a szekrényeket, a padlószőnyeget, parkettát. Nekik szerencséjük volt, mert volt annyi lélekjelenlétük, hogy az elektronikai eszközöket kihúzták a falból és azok nem károsodtak.

Ha van lakásbiztosításod, akkor nincs gond, az megtéríti a keletkezett kárt. Azonban sajnos itt nem volt lakásbiztosítása a tulajdonosnak. Ilyenkor csak reménykedni lehet, hogy van annak lakásbiztosítása, aki felettünk lakik. A lakásbiztosítások része a felelősségbiztosítás, ami megtéríti az okozott kárt. (Zárójelben megjegyezném, ha nincs lakásbiztosítása a felettünk lakónak, akkor be lehet őt perelni és neki kell megtérítenie az okozott kárt.)

A felelősségbiztosítás azonban messze nem jó megoldás erre az esetre, két okból:

  1. Ki vagyunk szolgáltatva a felettünk lévő biztosítójának, hogy ha kedve úgy diktálja, azt mondhassa, hogy ez nem felelősségi kár, mivel a tűzért nem felelős a tulajdonos. Az esetünkben ezzel próbálkozott a biztosító, azonban sikerült meggyőzni őket, hogy ez nem jó érvelés, mert mindenkinek gondoskodnia kell arról, hogy a lakása biztonságos legyen és másokat ne veszélyeztessen. Ha nem fogadta volna el ezt az érvelést, akkor lehetett volna perelni, ami évekig elhúzódik és nagyon sokára lesz belőle pénz.
  2. A felelősségbiztosítás alapján a biztosító csak a megrongált régi dolgok piaci értékét fogja megtéríteni (avult érték). Ez számodra azt jelenti, hogy ha van egy 5 éves ülőgarnitúrád, amit újonnan 200.000 Ft-ért vettél, de  hasonlót most már 30.000 Ft-ért lehet venni használtan, akkor a biztosító csak ennyit fog fizetni. Ha saját lakásbiztosításod lenne, akkor megkapnád a 200.000 Ft-ot. A felelősségbiztosítás esetében így mindig csak a töredékét fogod kapni annak, amit érnek a dolgaid, ezt ítélné meg adott esetben a bíróság is, ha perre mennél.

Úgy gondolom hogy havi 1.000-1.500 Ft-ért lehet olyan lakásbiztosítást kötni, amivel az ingóságaidat meg tudod védeni. A legtöbb társasháznak van társasházbiztosítása, így az kifizeti az újrafestés/tapétázás költségeit.

Hogyan juthatunk a pénzünkhöz, ha csődbe megy az utazási iroda, ahova befizettük az utazásunkat?

2017. július 14. / / 2 hozzászólás

A mai bejegyzés aktualitását a Green Holidays fizetésképtelensége adja. Egyik közeli barátom nyert egy utat Törökországba a Green Holidays-től. Amikor tavasszal elmesélte, együtt örültünk, azonban miután beszéltünk a múlt héten, már kínunkban nevettünk. Az ő szerencséje az, hogy legalább nem fizetett be semmit, illetve nem akkor utaztak ki, amikor becsődölt a cég.

Számomra teljesen érthetetlen, miként lehetséges az, hogy minden évben csődbe megy egy utazási iroda és rengeteg ember elveszti a pénzét, amit félrerakott az év során a nyaralásra. Nem is beszélve azoknak a kellemetlenségeiről, akik kiutaztak, és nem tudták mi fog történni velük. Elhangzott a sajtóban, hogy meg kell nézni, milyen utazási irodát választ az ember és csak a megbízhatóakkal érdemes utazni. Ez az érvelés számomra nehezen elfogadható, hiszen az embertől nem várható el, hogy az utazási iroda előző évi mérlegeit és eredménykimutatásait megkeresse, majd pénzügyi elemzést végezzen rajta. Amikor tejet és kenyeret vásárolok a boltban, akkor azoknak a gyártóit sem elemzem pénzügyi szempontból, hanem kiválasztom a nekem megfelelő árut, és bízom abban, hogy nem lesz romlott az élelmiszer.

Lehet erre azt mondani, hogy ott van a kezesi biztosítás, az majd fedezi a költségeket, azonban az esetek többségében az emberek a pénzük töredékét vagy még azt sem kapják vissza (azok, akik pedig idejuttatták a cégeket, élnek vígan és büntetlenül, és megalakítják a következő cégüket).

Azonban vagy egy lehetőség, hogy bebiztosítsd magad az ellen, hogy a pénzed elveszítsd. Van két uniós irányelv (a 2007/64/EC és a 2008/48/EC), amelynek alapján, amennyiben bankkártyával fizetsz, akkor a bankkártyát kibocsájtó bank köteles az általad kifizetett összeget visszatéríteni, amennyiben az a cég csődbe ment, akinek kártyával fizettél a szolgáltatásért előre. Ilyenkor a bank köteles neked visszaadni a pénzt és majd ő fut a pénze után az utazási irodával szemben, azonban te vissza fogod kapni a teljes összeget. Mivel arra nem mernék fogadni, hogy a jövőben nem fog egy újabb iroda csődbe menni, ezért mindenképpen kártyával érdemes az utazási irodákban fizetni.

A biztosítás jövője – mi lesz 10 év múlva?

2017. június 22. / / 2 hozzászólás

Bár nem vagyok jövőkutató, mégis élénken foglalkoztat  a technológia rohamos fejlődésével együttjáró minden változás, különösen ami a biztosításra vonatkozhat.

Azt gondolom, hogy az egyik lényeges és rövidesen érzékelhető változás a jövőben az önvezető autók elterjedése lesz. A média által felkapott személygépjármű terület helyett szerintem a tehergépjárművel történő szállításnál fog először megtörténni a változás. Ezt arra alapozom, hogy a szállítmányozásban az egyik legnagyobb költség és kockázat a sofőrökben rejlik. Az előírások megszabják a pihenőidőket, ezért nem mehetnek a járművek folyamatosan, és ha a sofőr hibázik, akkor jelentős kár keletkezik. Egy robotpilótának viszont nincs szüksége pihenőidőre, és 10 éven belül elérhetőnek tartom azt a technológiát, amivel a sofőrök munkáját – hiba nélkül működő – robotpilóták fogják elvégezni. A tehergépjárművek után következnek majd talán a személygépjárművek is. (Furcsa belegondolni, de a ma született gyerekek nagy valószínűséggel nem fognak megtanulni autót vezetni!) A biztosítókra nézve ennek az lehet a következménye, hogy az árbevételük 20-25% elveszíthetik ennek a folyamatnak a végére.

10-20 éves időtávon a mai értelemben vett munkavállalás 25-50% megszűnhet, mert az emberi munkát ki lehet váltani számítógépekkel, robotokkal (sofőrök, fizikai munkát végző emberek, de az elérhető mesterséges intelligencia miatt a magasan képzett munkakörök is megszűnhetnek). Amennyiben ezeknek az embereknek nem lesz jövedelmük, nem tudnak életbiztosításokat vásárolni, így az életbiztosítási terület is jelentősen szűkülhet.

Az előbb említett mesterséges intelligencia a biztosítók szakembereitől is munkát vehet el, mert esetleg nem lesz szükség kockázatvállalókra, matematikusokra, és rengeteg egyéb munkakört lehet majd automatizálni.

Ebből következően úgy gondolom, hogy 10 év múlva a biztosítási piac jelentősen zsugorodni kezd, sokkal kevesebben fognak ott dolgozni, a biztosítók száma is jelentősen csökkenhet.

Azonban jelenleg a biztosítási szereplők között nincs olyan, aki a most elérhető technológiákat be tudná építeni a rendszereibe. Úgy gondolom, hogy a biztosítási szektornak is jönni fog a maga Tesla-ja, aki felboríthatja a jelenlegi helyzetet, kihasználva azt az előnyt, hogy neki nem a meglévő rendszerekben kell fejlesztenie, hanem egy egyszerű, gyors és költséghatékony rendszert tud létrehozni. Amennyiben létrehoz egy működő modellt, azt már lefordítani különböző nyelvekre nagyon kis befektetéssel megoldható, és az EU-n belül ennek kevés az akadálya. Mivel az X,Y és Z generáció az interneten fogja megkötni a biztosításait, így annak, aki időben lép, nem kell biztosítási jutalékot fizetnie a közvetítőknek. Ennek következtében az új belépő 20-30%-al olcsóbb tud lenni a jelenlegi biztosítóknál, akik nem tehetik meg, hogy ezt meglépjék, mivel akkor a saját és független értékesítő hálózatukkal találnák szembe magukat. A jelenlegi biztosítók méretükből fakadóan ezt nem engedhetik meg maguknak, hiszen az árbevételük 90%-100%-a jelenleg ezen közvetítőktől származik.

Az előbbiből következhet, hogy a biztosításközvetítés is átterelődik az internetre, ezért sokkal kevesebb embert fog foglalkoztatni ez a terület is, tekintettel arra, hogy az X, Y, Z és az azt követő generáció tagjai az idő előrehaladtával gazdagabbak és többen lesznek, mint a korábbi generációk folyamatosan csökkenő létszáma.

Az igazat megvallva nem tudom a megoldást arra, hogy mivel is foguk foglalkozni a jövőben, ha a fent említett munkahelyeket elveszítjük. Szimpatikus Bill Gates azon gondolata, hogy a robotoknak, amelyek elveszik a munkánkat, adót kelljen fizetniük, amiből a kormányok akár alapjövedelmet biztosíthatnának azoknak az embereknek, akiknek nincs munkája.

Mi történik akkor, ha a felelősségbiztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg nem elegendő az okozott kár megtérítésére?

2017. május 16. / / 0 Comments

Ezen a héten előadást fogok tartani a Budapesti Műszaki Egyetemen építészeknek a szakmai felelősségbiztosításról. Erre az előadásra készülve eszembe jutott egy korábbi kaposvári előadásomon elhangzott kérdés.

Minden felelősségbiztosítás esetében a szerződés tartalmazza, hogy a biztosító maximálisan mekkora összeg erejéig fizeti meg a biztosított által okozott kárt. Ez azt jelenti, hogy amíg az általunk okozott kár kisebb ennél az összegnél, addig nincs mitől tartani. Azonban bizonyos szakmák esetében a jogszabály egyáltalán nem ír elő, vagy csak alacsony biztosítási összeget. A biztosítási összeg az az összeg, amelyet kár esetén a biztosító maximálisan térít.

Az egészségügyben nincs jogszabályban meghatározott minimum, akár 1 forintos biztosítás is elegendő lehet, az építészek esetében a jogszabály minimum 2 millió forintot ír elő. Tapasztalatom alapján nagyon sok ember úgy gondolkodik, hogy a biztosítás felesleges kiadás, és ezért a legalacsonyabb biztosítási összeget választja, ami egyben a legolcsóbb is.

Első hallásra soknak tűnhet a 2 millió forint, azonban aki építkezett már, az tudja, hogy ez az összeg a mostani építési költségekhez képest nem túl sok. Ezért könnyen előfordulhat, ha az építész hibázik, akkor az okozott kár mértéke ennél sokkal nagyobb lehet. (Elég arra gondolni, hogy a födémet alulméretezi, balesetveszélyes lesz, emiatt meg kell erősíteni, aminek a költsége akár 5 millió forint is lehet).

A példánál maradva ebben az esetben a károkozónak a 2 millió forint feletti 3 millió forintot a saját zsebéből kellene megfizetnie, ami adott esetben a megtakarított pénzét vagy akár az autóját is jelentheti. Az építészek esetében például egy magasabb biztosítási összeg megkötése évente néhány 10 ezer forintos költséget jelent, ami az építészek számára biztonságot és nyugalmat adhat.

Mire kell biztosítást kötni?

2017. január 25. / / 4 hozzászólás

Ha megkérdezel egy jó biztosítási ügynököt, akkor kiderül, hogy akár a teljes fizetésedet is biztosításra költheted, ami azért túlzás lenne. Az alábbiakban bemutatom a gondolatmenetemet, amit követek, és ez Neked is segíthet eldönteni, hogy mire is van valójában szükséged.

Az első kérdés, amit fölteszek magamnak, hogy mi az, ami egy családot gazdaságilag olyan helyzetbe tud hozni, ahonnan nem lehet talpra állni, vagy az több, mint öt év. Ezek azok a helyzetek, amelyekre biztosítást kell kötni.

Ezt három kategóriába sorolom: lakás/ház, ahol lakom, családfenntartó(k) élete, EU-n kívüli utazások.

1. Ma a magyar háztartások legnagyobb vagyoneleme az az ingatlan, ahol élnek. Statisztikák szerint 87%-ban saját tulajdonú ingatlanban lakunk. Ha ezt nem biztosítjuk és leég a lakás/ház, akkor a család teljes vagyonának 50-90%-a elvész. Ezt nem lehet pótolni egyik napról a másikra, vagy egyik évről a másikra. Egy lakásbiztosítás átlagosan havi 2-4 000 Ft-ba kerül, ami biztonságot jelent arra nézve, hogy ne vesszen el a vagyon.

2. A másik fontos szempont a családfenntartók élete. Ha az egyik, vagy „a” családfenntartó meghal, akkor az ő jövedelmét rövidtávon lehetetlen pótolni. A kockázati életbiztosítások erre nyújtanak megoldást, hiszen a családtagok kapnak egy előre meghatározott összeget, amivel talpra tudnak állni és újjá tudják szervezni az életüket.

Itt nem a unit-linked életbiztosításokról beszélek, mert annak a jelentős része befektetés. Nagyon gyakran a biztosítást értékesítők ezt próbálják elsősorban eladni, mivel ezeknél a biztosításoknál jóval több jutalékot kapnak, tehát nekik más a motivációjuk.

3. Az EU-n kívüli országokban, főleg Észak-Amerikában az orvosi/kórházi kezelések borzasztóan nagy összegbe kerülnek. Ha esetleg beteg lennél vagy balesetet szenvednél, és nem rendelkeznél utasbiztosítással, akkor vagy ki kellene fizetned a kórházi költséget, vagy kiraknának a kórházból. Egy vakbélgyulladás kezelése akár 15 000 000 Ft-ba is kerülhet, ami olyan nagy összeg, hogy legtöbbünknek gondot okozna azt kifizetni.

A fentieken túl a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás is egy olyan terület, amire biztosítást kell kötni, azonban ezt jogszabály írja elő, így ott nincs döntési lehetőséged.

A következő bejegyzésben sorra veszem azokat a biztosításokat, amiket érdemes megfontolni.

© 2024 Biztosítási Blog

Theme by Anders Noren — Up ↑