Biztosításról egyszerűen és közérthetően

Címke: kártérítés (Page 2 of 2)

Hogyan kerülhető el legjobban, hogy valakinek baja essen? Miért fontos a megelőzés és körültekintés?

Néhány napja a MOL Nagytétényi úti benzinkútjánál tankoltam és le akartam mosni az autó szélvédőjét. A MOL által kihelyezett ablakmosási kellékek a képen látható helyre voltak kihelyezve. Ahhoz, hogy kivegyem az ablakmosót, le kell hajolni, azonban, mint a képen is látható, pont fölötte van a tűzoltó készülék.

Sikerült is rendesen bevernem felállás közben a fejem a tűzoltó készülékbe! Miután már nem láttam csillagokat és leellenőriztem, hogy nem vérzik a fejem, bementem a pénztárhoz és fizettem. Jeleztem, hogy a tűzoltó készülék elhelyezése balesetveszélyes, mert majdnem most tört be a fejem. A pénztáros rögtön azt válaszolta, hogy az egyik vevő tette oda, ők mindig máshova teszik. Persze jól esett volna egy „elnézést kérünk”, vagy „remélem nem esett baja”, de ez most elmaradt. Kifelé menet azért megnéztem a másik kútoszlopot, és ott is hasonlóan volt kirakva az ablakmosó eszköz.

Mondhattam volna az eladónak, hogy ha esetleg úgy beverem a fejem, hogy megszédülök és elesek, akkor jogilag felelősek lettek volna, de az adott helyzetben ennek nem lett volna értelme. Ebben az esetben nem a benzinkutas a felelős, hanem a MOL, mivel a MOL ellenőrzi a benzinkutakat, és az ő felelőssége, hogy ne legyen semmilyen szempontból balesetveszélyes egy benzinkút.

Nagyon sokszor láttam olyan cégeket, amelyek akkor kezdtek el foglalkozni a megelőzéssel, miután valaki komolyan megsérült, azonban akkor már általában késő.

Miután nem szeretném, hogy mások is így járjanak és netalántán nagyobb bajuk essen, ezt a bejegyzést elküldöm a cégnek, és majd megnézem, hogy történt-e változás.

Hogyan lehet kevesebb munkahelyi baleset?

Múlt héten Királyegyházán a LAFARGE Cement Magyarország Kft.-nél  jártam előadást tartani. A cég meghívta a legnagyobb beszállítóit és egy félnapos interaktív megbeszélést tartottak, ahol is együtt dolgoztak azon, hogy kevesebb legyen a munkabaleset. Jó volt végre látni egy olyan céget, ahol kiemelten foglalkoznak a munkabalesetek megelőzésével!

A cég meghívta Michelisz Norbertet is (itt készült rólunk a közös fotó), aki tanácsaival segítette a jelenlévőket. Elmondta, hogy miért fontos a biztonsági öv használata, illetve felhívta a figyelmet arra is, hogy a rendszeres és elegendő alvással, és megfelelő táplálkozással jelentősen csökkenthető a balesetek előfordulásának lehetősége. Norbi elmondta, hogy az esetek 3%-ban a biztonsági öv problémát tud okozni, viszont a maradék 97%-ban életet menthet.

Itt egy videó arról, hogy mi történik egy teherautóban, ha az egyik bábu be van kötve, míg a másik nincs:

Az előadásomban bemutattam, hogy az elmúlt években romlott a közúti baleseti statisztika, illetve azt is, hogy milyen következményei lehetnek egy cégre nézve egy közúti munkabalesetnek:

  •  személysérülés / halál
  • dologi kár
  • az OEP kötelezi a céget, hogy térítse meg az egészségügyi ellátás költségeit
  • következményi károk
    • nehéz a munkaerő pótlása
    • jelentős demotiváció a munkatársak körében
    • munkaidő kiesés
  • rendőrségi vizsgálat
  • munkaügyi felügyeleti vizsgálat + büntetés
  • ha történtek szabálytalanságok, akkor a cégvezető felelősségre vonása bekövetkezhet.

Kössük be a biztonsági öveket!

Mi van, ha a biztosításközvetítő hibázik?

A Totalcaron korábban megjelent egy cikk, hogy mi kerül 150 ezerbe egy elírt e-mail címben. Ahogy a korábbi bejegyzésemben is írtam, ha online kötsz biztosítást, akkor mindig többször ellenőrizd az adataidat, mert egy elírásnak súlyos következményei lehetnek. Esetünkben Tibor elírta egy online alkusz oldalán a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás során (Pba.hu) az e-mail címét és nem kapott csekket, a biztosító (Union Biztosító Zrt.) törölte a biztosítását, majd miután észrevette ezt, kénytelen volt 156 ezer forint fedezetlenségi díjat megfizetni. Tibor írt a biztosítónak és az alkusznak is, de lepattant róluk és a történet végén befizette a 156 ezer forintot.

Pedig véleményem szerint a 156 ezer forint visszajár! De nem mindegy, hogy kitől kérjük! Aki nem akarja végigolvasni ennek a levezetését, annak rövidítek: álláspontom szerint egy alkuszi műhiba (szerződésszegés) történt és ilyenkor az alkusz köteles az általa okozott kárt megtéríteni (az esetlegesen felmerülő költségeinek levonása mellett).

A PBA holnapján található egy Általános Szerződési Feltétel (természetesen a korábbi verziók már nem olvashatóak), ami rögtön az első bekezdésében leírja, hogy itt egy megbízási szerződés jött létre. (Tibor és a PBA között). Mi a megbízási szerződés?
„Megbízási szerződés alapján a megbízott (PBA) a megbízó (Tibor) által rábízott feladat ellátására (biztosítás kötés), a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles (jutalék).” (Ptk. 6:272.§) A megbízási díjat ebben a speciális esetben nem közvetlenül Te fizeted, hanem a biztosító fizeti ki az általad befizetett biztosítási díjból. Tibor arra adott utasítást, hogy vele e-kommunikációt folytasson az alkusz, azonban a Ptk. 6:273. §-a szerint „A megbízott (PBA) a megbízó (Tibor) utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli (nem lesz biztosítása Tibornak), és a megbízó (Tibor) előzetes értesítésére már nincs mód (nem működik az e-mail cím). Ilyen esetben a megbízót (Tibor) késedelem nélkül értesíteni kell (telefon/postai levél).” A honlapon meg kell adnod a telefonszámodat, illetve a postai címet is, ezek a PBA rendelkezésére álltak, így lehetősége lett volna Tibort megkeresni más módon, és ennek költségeit felszámíthatta volna, ami biztos nem lett volna 156 ezer.
Ezek alapján véleményem szerint a PBA szerződésszegést követett el a Ptk 6:153. §-a alapján. „A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása (nem értesítette Tibort, hogy nincs fizetve a biztosítás).” A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nagyon szigorú szabályok alapján bünteti a biztosítókat a gépjármű felelősségbiztosítási szerződések díjnemfizetés miatti törlésének elmaradása miatt, így a biztosítók minden biztosításközvetítőnek törlési listákat küldenek a be nem fizetett díjú biztosításokról.
A Ptk 6:142. §-a egyértelműen fogalmaz, hogy mi a PBA teendője szerződésszegés esetén: „Aki (PBA) a szerződés megszegésével a másik félnek (Tibor) kárt okoz, köteles azt megtéríteni.”
Hogyan tudná elkerülni a PBA, hogy ne kelljen fizetnie? (Ptk. 6:142.§ második mondata):
Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
– a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső,
– a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és
– nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.”
Ezt a három pontot kell együttesen bizonyítania ahhoz, hogy ne kelljen megtérítenie a kárt. Nézzük ezeket egyesével:
– ellenőrzési körén kívül eső: a PBA nem tehet arról, hogy Tibor elírta az e-mail címet, erre nincs ráhatása, így itt joggal védekezhet;
– a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta: ezeken az oldalakon előre látható az, hogy az ügyfelek el fogják ütni az e-mail címüket, nem elegendő csak erre az egy adatra hagyatkozni, így itt már nem tud jogosan védekezni a PBA;
– nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa: itt egyértelmű a vereség a PBA számára, mert ott van a telefonszám és a postai cím, ahol tudta volna értesíteni Tibort, ha akarta volna…

Véleményem szerint itt nem a biztosító, nem az MNB, hanem Tibor és a PBA hibázott, de a PBA képes lett volna Tibor kárát minimálisra csökkenteni, ha akarta volna.

(Ez a bejegyzés a szerző véleményét tartalmazza, és azon a feltevésen alapul, hogy a hivatkozott cikkben leírtak a valóságnak megfelelnek.)

Kátyúkár – mit tegyünk, ha megtörtént a baj

Sokan gondolják, hogy ha kátyúba hajtottak, akkor az autó javíttatását saját maguknak kell megfizetniük. Az első és legfontosabb szabály, hogy az adott útszakasz kezelője a felelős az útszakasz minőségéért és biztonságosságáért, ami azt is jelenti, hogy kátyúmentes legyen. Ha pedig ezt nem teszi meg, akkor felel az okozott kárért.

Ha kátyúkárt szenvedtetek, akkor mindenképpen a helyszínt alaposan fotózzátok körbe és szerezzetek egy tanút, illetve lehetőség szerint hívjatok rendőrt, hogy vegyen fel jegyzőkönyvet. A rendőrség vagy az illetékes önkormányzat tud felvilágosítást adni, hogy ki az adott útszakasz kezelője, mert a kárigényt ahhoz a céghez kell benyújtani.

Amennyiben az adott útszakaszon az útkezelő úthibára figyelmeztető vagy emiatt bevezett sebességkorlátozást jelző táblát helyezett ki, és bejelented a kárt, akkor el fogják utasítani erre való hivatkozással. Azonban, ha olyan kátyú keletkezett, ami a legnagyobb óvatossággal, vagy alacsonyabb sebességgel is kárt okoz, akkor erre nem tud érdemben hivatkozni az adott útszakasz kezelője.

Továbbá az útkezelő cégek tisztában vannak azzal is, hogy kisebb károk esetén az ember nem fogja őket beperelni, mert többe kerül az eljárás, mint amennyibe az egész javítás kerül. Ezért a kisebb károkat gyakorta elutasítják, mert ha csak tízből egy ember pereli be őket, akkor a maradék kilenc esetben megtakarítják a kárkifizetést.

Találkoztam olyan esettel is, ahol nem volt kint sem sebességkorlátozás, sem pedig úthibára figyelmeztető tábla, de a útkezelő arra hivatkozott, hogy az autós túl gyorsan hajtott. Érdemes a kárbejelentés során erre is figyelni, mert ha leírod, hogy 45 km/h-val mentél és ők azt állítják, hogy ennél gyorsabban, nekik kell bizonyítaniuk az állításod valótlanságát.

Amennyiben rendelkezel casco biztosítással, akkor kérheted a biztosítótól, hogy fizesse ki neked a kárt és ő intézze el a közútkezelővel a kárt. Ekkor arra érdemes figyelni, hogy a casco biztosítás esetében is van bonus-malus rendszer, és ezáltal a bonusunk romlani fog, azonban a kárunk biztosan megtérül.

Csúszós járda találkozása a Biztosítási Blog szerzőjének családjával

Múlt héten csütörtökön feleségem elcsúszott a jégen egy társasház előtt, mivel két hét alatt sem takarították fel a járdát. Ez még a mostani ónos eső előtt volt, két hete nem esett semmi, de a járdát még jég borította. Bementünk a sebészeti ügyeletre, ahol törést állapították meg.

A társasház közös képviselője annyit mondott, hogy forduljunk a biztosítóhoz és még elnézést sem kért. Privát véleményem szerint a jogszabályokat módosítani kellene, hogy az ilyen, feladatát el nem látó közös képviselő ne képviselhessen társasházat.

Az előző bejegyzésben leírt biztosításokra be is jelentettük a károkat, így két nap múlva a számlánkon volt az az összeg, ami a balesetbiztosítás és a lakásbiztosítás alapján jár csonttörés esetén.

A jogszabályok szerint a társasháznak kell gondoskodnia arról, hogy a ház előtt lévő járdák síkosságmentesítve legyenek. Ha ezt nem teszi meg, és valaki elesik és megsérül, akkor az okozott kárt köteles megtéríteni. A társasházak biztosításában van felelősségbiztosítás, ami ilyen esetben megfizeti az okozott kárt.

Az esetünkben az alábbi igényekkel fogunk élni:
– sérelemdíj = a fájdalom és a korlátozott életvitel kompenzálására, illetve ha maradandó az egészségkárosodás, akkor arra is, de reméljük az esetünkben ez nem fog megtörténni.
– a felmerült extra költségek, mivel nem tud vezetni, illetve a háztartást sem tudja ellátni, ezt mással kell elvégeztetni. Ezen felül, ha rehabilitációs költségek (pl. gyógytornász) felmerülnek vagy étrendi változtatás szükséges, akkor annak az többlet költségét is lehet kérni.

A felelősségbiztosítás esetén ilyen esetben érdemes a kárbejelentést minél előbb megtenni úgy, hogy az igényeket csak később fogalmazzuk meg, hiszen a balesetet követően még nem lehet pontosan tudni, hogy milyen költségek merülnek fel. A korai kárbejelentésre azért van szükség, hogy ha pont megszűnik a társasház biztosítása, akkor a már bejelentett kárt nem tudja elutasítani a biztosító.

Newer posts »

© 2022 Biztosítási Blog

Theme by Anders NorenUp ↑