Biztosításról egyszerűen és közérthetően

Címke: biztosítás (Page 2 of 3)

Hogyan juthatunk a pénzünkhöz, ha csődbe megy az utazási iroda, ahova befizettük az utazásunkat?

A mai bejegyzés aktualitását a Green Holidays fizetésképtelensége adja. Egyik közeli barátom nyert egy utat Törökországba a Green Holidays-től. Amikor tavasszal elmesélte, együtt örültünk, azonban miután beszéltünk a múlt héten, már kínunkban nevettünk. Az ő szerencséje az, hogy legalább nem fizetett be semmit, illetve nem akkor utaztak ki, amikor becsődölt a cég.

Számomra teljesen érthetetlen, miként lehetséges az, hogy minden évben csődbe megy egy utazási iroda és rengeteg ember elveszti a pénzét, amit félrerakott az év során a nyaralásra. Nem is beszélve azoknak a kellemetlenségeiről, akik kiutaztak, és nem tudták mi fog történni velük. Elhangzott a sajtóban, hogy meg kell nézni, milyen utazási irodát választ az ember és csak a megbízhatóakkal érdemes utazni. Ez az érvelés számomra nehezen elfogadható, hiszen az embertől nem várható el, hogy az utazási iroda előző évi mérlegeit és eredménykimutatásait megkeresse, majd pénzügyi elemzést végezzen rajta. Amikor tejet és kenyeret vásárolok a boltban, akkor azoknak a gyártóit sem elemzem pénzügyi szempontból, hanem kiválasztom a nekem megfelelő árut, és bízom abban, hogy nem lesz romlott az élelmiszer.

Lehet erre azt mondani, hogy ott van a kezesi biztosítás, az majd fedezi a költségeket, azonban az esetek többségében az emberek a pénzük töredékét vagy még azt sem kapják vissza (azok, akik pedig idejuttatták a cégeket, élnek vígan és büntetlenül, és megalakítják a következő cégüket).

Azonban vagy egy lehetőség, hogy bebiztosítsd magad az ellen, hogy a pénzed elveszítsd. Van két uniós irányelv (a 2007/64/EC és a 2008/48/EC), amelynek alapján, amennyiben bankkártyával fizetsz, akkor a bankkártyát kibocsájtó bank köteles az általad kifizetett összeget visszatéríteni, amennyiben az a cég csődbe ment, akinek kártyával fizettél a szolgáltatásért előre. Ilyenkor a bank köteles neked visszaadni a pénzt és majd ő fut a pénze után az utazási irodával szemben, azonban te vissza fogod kapni a teljes összeget. Mivel arra nem mernék fogadni, hogy a jövőben nem fog egy újabb iroda csődbe menni, ezért mindenképpen kártyával érdemes az utazási irodákban fizetni.

Kerékpárosok biztosítása

Pár hete elhatároztam, hogy hozzájárulok a környezetem védelméhez azzal, hogy biciklivel járok dolgozni, és tekerés közben jutott eszembe, hogy én is írok a kerékpárosok helyzetéről biztosítási szempontból. Múlt héten megjelent egy cikk az Indexen arról, hogy mi történik akkor, ha egy kerékpáros balesetet okoz. Ilyenkor a kerékpáros, amennyiben felelős, akkor köteles megtéríteni az okozott kárt. Ez kiterjedhet a másik járműben (autó/kerékpár) okozott fizikai sérülés javítására, valamint személysérülés esetén is fizetnie kell. Itt elég arra gondolni, hogy egy autós  félrerántja a kormányt és oszlopnak hajt, aminek következtében kórházba kerül. Ilyenkor sérelemdíjjal léphet föl, illetve a kieső jövedelmét is meg kell téríteni.

A legtöbb lakásbiztosításban található felelősségbiztosítás kiterjed a biciklivel történt káreseményekre is. Megnéztem a biztosítók feltételeit és biciklibarátnak minősítettem azokat, amelyek alap fedezet mellé automatikusan adnak felelősségbiztosítást.

A biztosítók jelenlegi feltétele alapján biciklibarátnak tekinthető biztosítók:
Aegon
Generali Biztosító Zrt.
Genertel Biztosító Zrt.
Groupama Biztosító Zrt. – nem fizeti az ügyvédi és eljárási költségeket
K&H Biztosító Zrt.
Union Biztosító Zrt.
UNIQA (az Eco csomag esetében önrészt alkalmaz)
Posta Biztosító Zrt.

Korlátozottan biciklista barát biztosító:
Allianz Biztosító Zrt. – az alapfedezetből ki van zárva a biciklivel okozott kár, a felelősség+ csomag esetén lehet biztosítást vásárolni, azonban az elektromos bicikli továbbra is kizárásra kerül.

Az általam megvizsgált biztosítók mindegyike foglalkozik a biciklisták felelősségbiztosításával, így nem is olyan rossz a helyzet.

A Kerékpárosklubnál is lehet külön felelősségbiztosítást kötni. Sajnos az Index cikke egy pontatlanságot tartalmaz, mert az írja, hogy a feltétel 2.1-es pontja alapján csak akkor térít a biztosító a felelősségbiztosítás esetén, ha a kerékpáros a közlekedési szabályokat betartja és úgy okoz balesetet. Megnéztem a feltételt és ez a balesetbiztosításra vonatkozik, tehát ha Te eltöröd a kezed és szabálytalan voltál, akkor nem térít, azonban a felelősségbiztosításra a 2.1-es pont nem vonatkozik, így ilyen szerződést is nyugodtan köthettek.

Természetesen a biztosítóknál kizárás az ittas és bódult állapotban okozott kár, tehát ha alkoholt fogyasztunk, akkor a biztosító nem fog fizetni. Fontos arra is figyelni, ha külföldre megyünk biciklivel, akkor olyan biztosításunk legyen, amely kiterjed a külföldön okozott károkra, mert a biztosítók alapból csak a Magyarországon okozott károkat térítik.

Ebben a bejegyzésben a biztosítók mai napon elérhető feltételeit vizsgáltam meg, amennyiben a biztosításodat korábban kötötted, akkor könnyen előfordulhat, hogy arra egy korábbi feltétel vonatkozik, amiben lehet, hogy a biciklivel okozott kár még kizárásra került. Amennyiben így van, akkor a biztosítódnál tudod módosítani a szerződést az új feltételre.

A biciklifutárok részére rossz hír, hogy a biztosítók kizárják a keresőtevékenység során okozott kárt, így rájuk nem vonatkozik a lakásbiztosításban található felelősségbiztosítás.

A biztosítás jövője – mi lesz 10 év múlva?

Bár nem vagyok jövőkutató, mégis élénken foglalkoztat  a technológia rohamos fejlődésével együttjáró minden változás, különösen ami a biztosításra vonatkozhat.

Azt gondolom, hogy az egyik lényeges és rövidesen érzékelhető változás a jövőben az önvezető autók elterjedése lesz. A média által felkapott személygépjármű terület helyett szerintem a tehergépjárművel történő szállításnál fog először megtörténni a változás. Ezt arra alapozom, hogy a szállítmányozásban az egyik legnagyobb költség és kockázat a sofőrökben rejlik. Az előírások megszabják a pihenőidőket, ezért nem mehetnek a járművek folyamatosan, és ha a sofőr hibázik, akkor jelentős kár keletkezik. Egy robotpilótának viszont nincs szüksége pihenőidőre, és 10 éven belül elérhetőnek tartom azt a technológiát, amivel a sofőrök munkáját – hiba nélkül működő – robotpilóták fogják elvégezni. A tehergépjárművek után következnek majd talán a személygépjárművek is. (Furcsa belegondolni, de a ma született gyerekek nagy valószínűséggel nem fognak megtanulni autót vezetni!) A biztosítókra nézve ennek az lehet a következménye, hogy az árbevételük 20-25% elveszíthetik ennek a folyamatnak a végére.

10-20 éves időtávon a mai értelemben vett munkavállalás 25-50% megszűnhet, mert az emberi munkát ki lehet váltani számítógépekkel, robotokkal (sofőrök, fizikai munkát végző emberek, de az elérhető mesterséges intelligencia miatt a magasan képzett munkakörök is megszűnhetnek). Amennyiben ezeknek az embereknek nem lesz jövedelmük, nem tudnak életbiztosításokat vásárolni, így az életbiztosítási terület is jelentősen szűkülhet.

Az előbb említett mesterséges intelligencia a biztosítók szakembereitől is munkát vehet el, mert esetleg nem lesz szükség kockázatvállalókra, matematikusokra, és rengeteg egyéb munkakört lehet majd automatizálni.

Ebből következően úgy gondolom, hogy 10 év múlva a biztosítási piac jelentősen zsugorodni kezd, sokkal kevesebben fognak ott dolgozni, a biztosítók száma is jelentősen csökkenhet.

Azonban jelenleg a biztosítási szereplők között nincs olyan, aki a most elérhető technológiákat be tudná építeni a rendszereibe. Úgy gondolom, hogy a biztosítási szektornak is jönni fog a maga Tesla-ja, aki felboríthatja a jelenlegi helyzetet, kihasználva azt az előnyt, hogy neki nem a meglévő rendszerekben kell fejlesztenie, hanem egy egyszerű, gyors és költséghatékony rendszert tud létrehozni. Amennyiben létrehoz egy működő modellt, azt már lefordítani különböző nyelvekre nagyon kis befektetéssel megoldható, és az EU-n belül ennek kevés az akadálya. Mivel az X,Y és Z generáció az interneten fogja megkötni a biztosításait, így annak, aki időben lép, nem kell biztosítási jutalékot fizetnie a közvetítőknek. Ennek következtében az új belépő 20-30%-al olcsóbb tud lenni a jelenlegi biztosítóknál, akik nem tehetik meg, hogy ezt meglépjék, mivel akkor a saját és független értékesítő hálózatukkal találnák szembe magukat. A jelenlegi biztosítók méretükből fakadóan ezt nem engedhetik meg maguknak, hiszen az árbevételük 90%-100%-a jelenleg ezen közvetítőktől származik.

Az előbbiből következhet, hogy a biztosításközvetítés is átterelődik az internetre, ezért sokkal kevesebb embert fog foglalkoztatni ez a terület is, tekintettel arra, hogy az X, Y, Z és az azt követő generáció tagjai az idő előrehaladtával gazdagabbak és többen lesznek, mint a korábbi generációk folyamatosan csökkenő létszáma.

Az igazat megvallva nem tudom a megoldást arra, hogy mivel is foguk foglalkozni a jövőben, ha a fent említett munkahelyeket elveszítjük. Szimpatikus Bill Gates azon gondolata, hogy a robotoknak, amelyek elveszik a munkánkat, adót kelljen fizetniük, amiből a kormányok akár alapjövedelmet biztosíthatnának azoknak az embereknek, akiknek nincs munkája.

Miért nem fontos a cégeknek a munkavállalók biztonsága?

Május végén megjelent a munkavédelmi hatóság 2017. I. negyedévi ellenőrzési tapasztalatairól szóló jelentése. A hatóság 3 853 munkáltatót ellenőrzött és 76 %-nál talált munkavédelmi szabálytalanságot. Ez azt jelenti, hogy 10 cégből 8 nem elkötelezett a munkavállalók védelme érdekében.

A leggyakoribb komoly hiányosság az érintésvédelem és a be- és leesés elleni védelem hiánya. Ennek fényében nem meglepő, hogy hazánkban miért történik olyan sok munkabaleset. Ha a cég nem törődik a munkaválló biztonságával, akkor abból egyenesen következik, hogy balesetek fognak történni.

Munkám során nagyon sok munkabalesettel találkoztam, elmondható, hogy a céges biztosítások közül itt történik a legtöbb káreset a csonttöréstől kezdve a halálos munkabalesetig. Az esetek nagy részében a munkavállaló vétlen volt, nem kapta meg a szükséges védőfelszerelést vagy munkavédelmi képzést, és van az a ritka eset, amikor a munkavállaló „okosabb” akart lenni, mint az előírások (például direkt nem használt védőfelszerelést) és ennek következménye a baleset.

Felteszem azt a kérdést, hogy miért nem foglalkozik a cégek nagy része a munkavállalók biztonságával?

  1. Az első és legfontosabb, hogy nem lesz semmilyen személyes következménye a cég döntéshozóira nézve, ha történik egy szabályszegés vagy munkabaleset. A céget megbüntetik, amit vagy ki tud fizetni vagy nem, a cégvezető másnap alapít egy új céget és csinálja azt, amit eddig. Ha a cégvezetőket/döntéshozókat szankcionálná a jogszabály, akkor rögtön változna a hozzáállás.
  2. A céges döntéshozók úgy gondolkodnak, hogy olcsóbb pótolni a munkavállalót, mint befektetni a munkavédelembe. Azáltal, hogy munkaerőhiány van jelenleg hazánkban, így ez a gondolkodásmód remélhetőleg megváltozik, mert nem tudják pótolni a kieső munkaerőt.
  3. Nincs kötelező munkáltatói felelősségbiztosítás. Amennyiben kötelező lenne a biztosítás, akkor a sok kárt okozó cégek biztosítása annyira megdrágulna, hogy megérné nekik a munkavédelembe fektetni, mert akkor olcsóbb lenne a biztosításuk (és ezáltal kevesebb munkabaleset történne); sőt, adott esetben egy biztosító sem vállalná a szabályszegő cégeket és akkor azok biztosítás hiányában megszűnnének és ezáltal tisztulna a munkáltatói piac.

Úgy gondolom, hogy ha ezen három pont közül bármelyikben pozitív változás történik, akkor az mindenképpen segíteni fogja a szabályszegések és munkabalesetek számának csökkenését.

Mi történik akkor, ha a felelősségbiztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg nem elegendő az okozott kár megtérítésére?

Ezen a héten előadást fogok tartani a Budapesti Műszaki Egyetemen építészeknek a szakmai felelősségbiztosításról. Erre az előadásra készülve eszembe jutott egy korábbi kaposvári előadásomon elhangzott kérdés.

Minden felelősségbiztosítás esetében a szerződés tartalmazza, hogy a biztosító maximálisan mekkora összeg erejéig fizeti meg a biztosított által okozott kárt. Ez azt jelenti, hogy amíg az általunk okozott kár kisebb ennél az összegnél, addig nincs mitől tartani. Azonban bizonyos szakmák esetében a jogszabály egyáltalán nem ír elő, vagy csak alacsony biztosítási összeget. A biztosítási összeg az az összeg, amelyet kár esetén a biztosító maximálisan térít.

Az egészségügyben nincs jogszabályban meghatározott minimum, akár 1 forintos biztosítás is elegendő lehet, az építészek esetében a jogszabály minimum 2 millió forintot ír elő. Tapasztalatom alapján nagyon sok ember úgy gondolkodik, hogy a biztosítás felesleges kiadás, és ezért a legalacsonyabb biztosítási összeget választja, ami egyben a legolcsóbb is.

Első hallásra soknak tűnhet a 2 millió forint, azonban aki építkezett már, az tudja, hogy ez az összeg a mostani építési költségekhez képest nem túl sok. Ezért könnyen előfordulhat, ha az építész hibázik, akkor az okozott kár mértéke ennél sokkal nagyobb lehet. (Elég arra gondolni, hogy a födémet alulméretezi, balesetveszélyes lesz, emiatt meg kell erősíteni, aminek a költsége akár 5 millió forint is lehet).

A példánál maradva ebben az esetben a károkozónak a 2 millió forint feletti 3 millió forintot a saját zsebéből kellene megfizetnie, ami adott esetben a megtakarított pénzét vagy akár az autóját is jelentheti. Az építészek esetében például egy magasabb biztosítási összeg megkötése évente néhány 10 ezer forintos költséget jelent, ami az építészek számára biztonságot és nyugalmat adhat.

Hogyan kerülhető el legjobban, hogy valakinek baja essen? Miért fontos a megelőzés és körültekintés?

Néhány napja a MOL Nagytétényi úti benzinkútjánál tankoltam és le akartam mosni az autó szélvédőjét. A MOL által kihelyezett ablakmosási kellékek a képen látható helyre voltak kihelyezve. Ahhoz, hogy kivegyem az ablakmosót, le kell hajolni, azonban, mint a képen is látható, pont fölötte van a tűzoltó készülék.

Sikerült is rendesen bevernem felállás közben a fejem a tűzoltó készülékbe! Miután már nem láttam csillagokat és leellenőriztem, hogy nem vérzik a fejem, bementem a pénztárhoz és fizettem. Jeleztem, hogy a tűzoltó készülék elhelyezése balesetveszélyes, mert majdnem most tört be a fejem. A pénztáros rögtön azt válaszolta, hogy az egyik vevő tette oda, ők mindig máshova teszik. Persze jól esett volna egy „elnézést kérünk”, vagy „remélem nem esett baja”, de ez most elmaradt. Kifelé menet azért megnéztem a másik kútoszlopot, és ott is hasonlóan volt kirakva az ablakmosó eszköz.

Mondhattam volna az eladónak, hogy ha esetleg úgy beverem a fejem, hogy megszédülök és elesek, akkor jogilag felelősek lettek volna, de az adott helyzetben ennek nem lett volna értelme. Ebben az esetben nem a benzinkutas a felelős, hanem a MOL, mivel a MOL ellenőrzi a benzinkutakat, és az ő felelőssége, hogy ne legyen semmilyen szempontból balesetveszélyes egy benzinkút.

Nagyon sokszor láttam olyan cégeket, amelyek akkor kezdtek el foglalkozni a megelőzéssel, miután valaki komolyan megsérült, azonban akkor már általában késő.

Miután nem szeretném, hogy mások is így járjanak és netalántán nagyobb bajuk essen, ezt a bejegyzést elküldöm a cégnek, és majd megnézem, hogy történt-e változás.

Hogyan lehet kevesebb munkahelyi baleset?

Múlt héten Királyegyházán a LAFARGE Cement Magyarország Kft.-nél  jártam előadást tartani. A cég meghívta a legnagyobb beszállítóit és egy félnapos interaktív megbeszélést tartottak, ahol is együtt dolgoztak azon, hogy kevesebb legyen a munkabaleset. Jó volt végre látni egy olyan céget, ahol kiemelten foglalkoznak a munkabalesetek megelőzésével!

A cég meghívta Michelisz Norbertet is (itt készült rólunk a közös fotó), aki tanácsaival segítette a jelenlévőket. Elmondta, hogy miért fontos a biztonsági öv használata, illetve felhívta a figyelmet arra is, hogy a rendszeres és elegendő alvással, és megfelelő táplálkozással jelentősen csökkenthető a balesetek előfordulásának lehetősége. Norbi elmondta, hogy az esetek 3%-ban a biztonsági öv problémát tud okozni, viszont a maradék 97%-ban életet menthet.

Itt egy videó arról, hogy mi történik egy teherautóban, ha az egyik bábu be van kötve, míg a másik nincs:

Az előadásomban bemutattam, hogy az elmúlt években romlott a közúti baleseti statisztika, illetve azt is, hogy milyen következményei lehetnek egy cégre nézve egy közúti munkabalesetnek:

  •  személysérülés / halál
  • dologi kár
  • az OEP kötelezi a céget, hogy térítse meg az egészségügyi ellátás költségeit
  • következményi károk
    • nehéz a munkaerő pótlása
    • jelentős demotiváció a munkatársak körében
    • munkaidő kiesés
  • rendőrségi vizsgálat
  • munkaügyi felügyeleti vizsgálat + büntetés
  • ha történtek szabálytalanságok, akkor a cégvezető felelősségre vonása bekövetkezhet.

Kössük be a biztonsági öveket!

Mi van, ha a biztosításközvetítő hibázik?

A Totalcaron korábban megjelent egy cikk, hogy mi kerül 150 ezerbe egy elírt e-mail címben. Ahogy a korábbi bejegyzésemben is írtam, ha online kötsz biztosítást, akkor mindig többször ellenőrizd az adataidat, mert egy elírásnak súlyos következményei lehetnek. Esetünkben Tibor elírta egy online alkusz oldalán a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás során (Pba.hu) az e-mail címét és nem kapott csekket, a biztosító (Union Biztosító Zrt.) törölte a biztosítását, majd miután észrevette ezt, kénytelen volt 156 ezer forint fedezetlenségi díjat megfizetni. Tibor írt a biztosítónak és az alkusznak is, de lepattant róluk és a történet végén befizette a 156 ezer forintot.

Pedig véleményem szerint a 156 ezer forint visszajár! De nem mindegy, hogy kitől kérjük! Aki nem akarja végigolvasni ennek a levezetését, annak rövidítek: álláspontom szerint egy alkuszi műhiba (szerződésszegés) történt és ilyenkor az alkusz köteles az általa okozott kárt megtéríteni (az esetlegesen felmerülő költségeinek levonása mellett).

A PBA holnapján található egy Általános Szerződési Feltétel (természetesen a korábbi verziók már nem olvashatóak), ami rögtön az első bekezdésében leírja, hogy itt egy megbízási szerződés jött létre. (Tibor és a PBA között). Mi a megbízási szerződés?
„Megbízási szerződés alapján a megbízott (PBA) a megbízó (Tibor) által rábízott feladat ellátására (biztosítás kötés), a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles (jutalék).” (Ptk. 6:272.§) A megbízási díjat ebben a speciális esetben nem közvetlenül Te fizeted, hanem a biztosító fizeti ki az általad befizetett biztosítási díjból. Tibor arra adott utasítást, hogy vele e-kommunikációt folytasson az alkusz, azonban a Ptk. 6:273. §-a szerint „A megbízott (PBA) a megbízó (Tibor) utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli (nem lesz biztosítása Tibornak), és a megbízó (Tibor) előzetes értesítésére már nincs mód (nem működik az e-mail cím). Ilyen esetben a megbízót (Tibor) késedelem nélkül értesíteni kell (telefon/postai levél).” A honlapon meg kell adnod a telefonszámodat, illetve a postai címet is, ezek a PBA rendelkezésére álltak, így lehetősége lett volna Tibort megkeresni más módon, és ennek költségeit felszámíthatta volna, ami biztos nem lett volna 156 ezer.
Ezek alapján véleményem szerint a PBA szerződésszegést követett el a Ptk 6:153. §-a alapján. „A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása (nem értesítette Tibort, hogy nincs fizetve a biztosítás).” A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nagyon szigorú szabályok alapján bünteti a biztosítókat a gépjármű felelősségbiztosítási szerződések díjnemfizetés miatti törlésének elmaradása miatt, így a biztosítók minden biztosításközvetítőnek törlési listákat küldenek a be nem fizetett díjú biztosításokról.
A Ptk 6:142. §-a egyértelműen fogalmaz, hogy mi a PBA teendője szerződésszegés esetén: „Aki (PBA) a szerződés megszegésével a másik félnek (Tibor) kárt okoz, köteles azt megtéríteni.”
Hogyan tudná elkerülni a PBA, hogy ne kelljen fizetnie? (Ptk. 6:142.§ második mondata):
Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
– a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső,
– a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és
– nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.”
Ezt a három pontot kell együttesen bizonyítania ahhoz, hogy ne kelljen megtérítenie a kárt. Nézzük ezeket egyesével:
– ellenőrzési körén kívül eső: a PBA nem tehet arról, hogy Tibor elírta az e-mail címet, erre nincs ráhatása, így itt joggal védekezhet;
– a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta: ezeken az oldalakon előre látható az, hogy az ügyfelek el fogják ütni az e-mail címüket, nem elegendő csak erre az egy adatra hagyatkozni, így itt már nem tud jogosan védekezni a PBA;
– nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa: itt egyértelmű a vereség a PBA számára, mert ott van a telefonszám és a postai cím, ahol tudta volna értesíteni Tibort, ha akarta volna…

Véleményem szerint itt nem a biztosító, nem az MNB, hanem Tibor és a PBA hibázott, de a PBA képes lett volna Tibor kárát minimálisra csökkenteni, ha akarta volna.

(Ez a bejegyzés a szerző véleményét tartalmazza, és azon a feltevésen alapul, hogy a hivatkozott cikkben leírtak a valóságnak megfelelnek.)

Kinek a segítségét vegyem igénybe, ha biztosítást akarok kötni?

Alkusz, többes ügynök, ügynök vagy kössem meg közvetlenül a biztosító honlapján?

Nem egyszerű a válasz. A biztosítással foglalkozó értékesítő emberekről egy negatív kép alakult, sokan porszívó ügynöknek gondolják őket, aki semmi máshoz nem ért, csak hogy az embernek eladjon egy biztosítást.

Az alábbi fontos dolgokat kell végiggondolni, amikor biztosításközvetítőt választasz:

  • a biztosítás egy szakma, amit ha valaki komolyan vesz, akkor éveken át tanul. Sajnos vannak a biztosítási piacon sokan, akiknél az a döntő szempont, hogy olcsóbb biztosítást hozzanak. illetve hogy miként tudnak több jutalékot kapni. Kérdezzél rá nyugodtan a szakmai múltjára, illetve arra, hogy mitől jó egy biztosítás? Ha csak hebeg-habog, akkor egyértelmű számodra a döntés.
  • itt jön a második lényeges pont: ingyenesség. Ha körbenézel a neten, mindenhol azt írják, hogy ez neked nem kerül semmibe, ingyen van. Ez egy óriási tévedés, semmi sincs ingyen! A biztosítók fizetik a közvetítőket a te pénzedből. Te befizeted a biztosítónak a díjat, ő meg kifizeti az alkusznak, gyakorlatilag belőled él. Ami nem baj, hiszen ahogy te sem ingyen dolgozol a munkahelyeden, ő is pénzt kap a munkájáért, csak álszent dolog azt mondani, hogy ingyen van a szolgáltatása. Tudd, hogy te fizeted őt és ezért szolgáltatnia kell neked.
  • az egyik legfontosabb dolog a bizalom, hiszen olyan dolgokat tud meg rólad a közvetítő, amit senki mással nem osztasz meg, úgy mint mennyi pénzed van, mekkora a vagyonod, vagy az, hogy családtervezés előtt állsz. Csak olyan közvetítővel érdemes dolgozni, akiben megbízol. Sok olyan esettel találkoztam, ahol a közvetítő egy barát volt, és előfordult, hogy a biztosító nem fizetett ki egy kárt, vagy nem azt a hozamot érte el a biztosítás, amit a közvetítő ígért. Sajnos ilyen és ehhez hasonló esetek miatt barátságok mentek tönkre. Ahogy az előbb írtam, a biztosítás egy üzlet, amit érdemes a barátságtól különválasztani.
  • megkötheted a biztosítást saját magad is online, azonban ha ekkor hibázol (mivel nem ez a szakmád, ez előfordulhat), akkor nagyon könnyen elképzelhető, hogy a károd adott esetben nem fog térülni. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítást meg tudod kötni online, azonban ha az elérhetőségedet véletlenül elírod, és emiatt nem kapod meg a csekket és nem fizeted be a díjat, akkor te fogod megfizetni az okozott – akár – több millió forintos kárt. Így ha online kötöd meg a biztosításod, akkor nagyon figyelj, ellenőrizd az adatokat többször is! Továbbá az online felület nem ismeri az igényeidet, így megköthetsz egy olyan utasbiztosítást síelésre, amiből adott esetben ki van zárva a síelés, vagy az egyik biztosításban a síléc biztosítva van, míg a másik ezt nem téríti. A biztosítási feltételeket el is lehet olvasni online, össze lehet hasonlítani, azonban könnyen megeshet, hogy órákat töltesz egy 3 000 Ft-os biztosítás megkötésével. Én magam is kötök magunknak online biztosítást, azonban tudom, hogy ezeknek a rendszereknek vannak korlátai, még nincs testreszabott online szolgáltatás, ami rólam és nekem szólna.
  • tud-e majd egy kár esetén segíteni. A biztosítás egy ígéret, ami akkor teljesül, amikor neked károd lesz. Egy tapasztalt szakember segítségével kár esetén akár több tízezer forinttal többet is kaphatsz a biztosítótól, mintha te magad jelentenéd be a kárt, mert tud neked segíteni, felhívja a figyelmedet, hogy még milyen térítéseket lehet kérni.

Remélem, hogy megkönnyítem nektek a választást ezekkel a szempontokkal.

Kátyúkár – mit tegyünk, ha megtörtént a baj

Sokan gondolják, hogy ha kátyúba hajtottak, akkor az autó javíttatását saját maguknak kell megfizetniük. Az első és legfontosabb szabály, hogy az adott útszakasz kezelője a felelős az útszakasz minőségéért és biztonságosságáért, ami azt is jelenti, hogy kátyúmentes legyen. Ha pedig ezt nem teszi meg, akkor felel az okozott kárért.

Ha kátyúkárt szenvedtetek, akkor mindenképpen a helyszínt alaposan fotózzátok körbe és szerezzetek egy tanút, illetve lehetőség szerint hívjatok rendőrt, hogy vegyen fel jegyzőkönyvet. A rendőrség vagy az illetékes önkormányzat tud felvilágosítást adni, hogy ki az adott útszakasz kezelője, mert a kárigényt ahhoz a céghez kell benyújtani.

Amennyiben az adott útszakaszon az útkezelő úthibára figyelmeztető vagy emiatt bevezett sebességkorlátozást jelző táblát helyezett ki, és bejelented a kárt, akkor el fogják utasítani erre való hivatkozással. Azonban, ha olyan kátyú keletkezett, ami a legnagyobb óvatossággal, vagy alacsonyabb sebességgel is kárt okoz, akkor erre nem tud érdemben hivatkozni az adott útszakasz kezelője.

Továbbá az útkezelő cégek tisztában vannak azzal is, hogy kisebb károk esetén az ember nem fogja őket beperelni, mert többe kerül az eljárás, mint amennyibe az egész javítás kerül. Ezért a kisebb károkat gyakorta elutasítják, mert ha csak tízből egy ember pereli be őket, akkor a maradék kilenc esetben megtakarítják a kárkifizetést.

Találkoztam olyan esettel is, ahol nem volt kint sem sebességkorlátozás, sem pedig úthibára figyelmeztető tábla, de a útkezelő arra hivatkozott, hogy az autós túl gyorsan hajtott. Érdemes a kárbejelentés során erre is figyelni, mert ha leírod, hogy 45 km/h-val mentél és ők azt állítják, hogy ennél gyorsabban, nekik kell bizonyítaniuk az állításod valótlanságát.

Amennyiben rendelkezel casco biztosítással, akkor kérheted a biztosítótól, hogy fizesse ki neked a kárt és ő intézze el a közútkezelővel a kárt. Ekkor arra érdemes figyelni, hogy a casco biztosítás esetében is van bonus-malus rendszer, és ezáltal a bonusunk romlani fog, azonban a kárunk biztosan megtérül.

« Older posts Newer posts »

© 2024 Biztosítási Blog

Theme by Anders NorenUp ↑