Biztosítási Blog

Biztosításról egyszerűen és közérthetően

Page 2 of 3

Mire elég az utasbiztosítás egy terrorcselekmény esetén?

Napjainkban nem telik el úgy egy hét, hogy ne hallanánk terrorista cselekményekről. Ha nem háborús vagy polgárháborús zónába utazik az ember, akkor terrorcselekmény bekövetkezésének valószínűsége nagyon alacsony, azonban utána akartam járni, hogy ebben az esetben mit fizetnek a különböző biztosítók utasbiztosításai, mert akár ez is lehet egy döntési szempont, hogy melyik biztosítót választod.

Az alábbi biztosítók egyéni utasbiztosításait néztem át azon feltételek alapján, amelyek a honlapjaikon a mai napon (2018. 01. 17.) elérhetőek: Aegon, Allianz, Colonnade, EUB, Groupama, K&H, UNIQA, Posta Biztosító, Vienna Life.

Vannak biztosítók, amelyek a szolgáltatásukat 1.000.000 illetve 5.000.000 Ft-ban korlátozzák. Ezt én problémásnak érzem, mert terrorcselekmény esetén – elég egy robbantásra gondolni – súlyos sérüléseket lehet elszenvedni, amikor műtétre és kórházi tartózkodásra lehet szükség. Külföldön (tőlünk nyugatra) egy közepes műtét is akár 10-20 millió Ft-ba, és a kórházi tartózkodás is napi 200-300 ezer Ft-ba kerül. Ebből látható, hogy az 1 millió vagy 5 millió Ft-ot ez az összeg sokszorosan meghaladhatja. Ilyenkor mi lesz? A biztosító azt mondja, hogy eddig fizettük, innentől kezdve fizesd te? Még magadhoz sem tértél és a biztosítás már nem fedez semmit.

Vannak biztosítók, amelyek terrorcselekmény esetében az összes biztosított esetében a kifizetett összeget maximálják 20, 30 vagy 100 millió Ft-ban. Ezzel az a probléma, hogy amikor megveszed a biztosításodat, fogalmad sincs róla, hogy még abban a pillanatban hányan lehetnek ott és hányan sérülnek meg.  Ekkor könnyen előfordulhat, hogy nem jut az ellátásodra pénz. Érdekes, hogy ezen biztosítók korlátozzák a személyenként kifizethető összeget is, így többszörösen kerülhetsz rossz helyzetbe, hiszen maga a maximális térítés is alacsony, amit tovább tud csökkenteni a biztosító.

A termékeket átnézve a vizsgált szempontból 2 biztosító megoldását tartom ügyfélbarátnak, a Colonnade és Groupama nem állít külön korlátot a sürgősségi ellátás tekintetében, tehát ha életmentő műtétet kell végezni és 1 hónapig a külföldi kórházban kell maradnod, akkor sem maradsz fedezet nélkül (természetesen a megvásárolt biztosítási összeg erejéig). Továbbá korrektnek tartom a K&H megoldását is, mivel ők inkább azt mondják, hogy ilyen esetben nem térítenek egyáltalán, minthogy olyan összeget tüntessenek föl, ami semmire nem elég.

Fontos kiemelni, hogy mielőtt utazol, tájékozódjál, hogy az adott ország szerepel-e a Külügyminisztérium által utazásra nem javasolt országok között, mert ebben az esetben sok biztosító nem fog téríteni, mivel ez kizárás a szerződésekben.

 Íme a részletes összehasonlítás:

Aegon: A biztosító korlátozottan fizeti a sürgős orvosi ellátásokat 5.000.000 Ft-ig és némi támogatást nyújt a hazaszállításhoz (1.000.000 Ft).

Allianz: A biztosító korlátozottan fizeti a sürgős orvosi ellátásokat 5.000.000 Ft-ig, azonban az összes biztosított tekintetében maximum 100.000.000 Ft-ig és ha az összeg nem elegendő, akkor arányosan csökkentik a kifizetett összeget.

Colonnade: Kiterjed a sürgős orvosi ellátásokra a teljes biztosítási összeg erejéig, azonban nem nyújt segítséget a hazautazáshoz.

EUB: Összesen 5.000.000 Ft-ig téríti a sürgős orvosi ellátásokat és a hazaszállítást.

Groupama: Kiterjed a sürgős orvosi ellátásokra a teljes biztosítási összeg erejéig, azonban nem nyújt segítséget a hazautazáshoz

K&H: nem nyújt fedezetet a terrorcselekmény kapcsán bekövetkezett semmilyen kárra

UNIQA: Összesen 1.000.000 Ft-ig téríti a sürgős orvosi ellátásokat és a hazaszállítást, azonban az összes biztosított tekintetében maximum 20.000.000 Ft-ig, és ha az összeg nem elegendő, akkor arányosan csökkentik a kifizetett összeget.

Posta Biztosító: Összesen 1.000.000 Ft-ig téríti a sürgős orvosi ellátásokat és a hazaszállítást, azonban csoportos biztosítás esetén az egész csoportra maximum 30.000.000 Ft-ig.

Vienna Life: Összesen 1.000.000 Ft-ig téríti a sürgős orvosi ellátásokat és a hazaszállítást, azonban az összes biztosított tekintetében maximum 30.000.000 Ft-ig.

Egy ütéssel a lyukba nyeremény biztosítás

Remélem az olvasóim között található golfjátékos, aki az angol eredetit jobban le tudja fordítani magyarra, mert a “hole-in-one prize” kifejezést csak így tudtam magyarosítani. De mi is ez?

A golfversenyek esetében elterjedt, hogy külön díjat adnak annak a versenyzőnek, aki a pálya elejétől  egy ütéssel vagy pedig megfelelően nagy távolságról üti be a lyukba a labdát.

Íme egy kép, hogy mit lehet nyerni:

Itt egy videó, ha megjönne a kedved, akkor hogyan csináld (a háttérben ott a nyeremény is):

Annak a valószínűsége, hogy egy amatőr versenyző egy ütéssel a lyukba találjon 1:12 500-hoz. Emiatt a verseny rendezőinek megéri nagy nyereményeket felajánlani, mert nagy a reklámértéke (főleg, ha valaki megnyeri). Azonban ilyenkor sokkal jobban megéri biztosítást kötni, mint ténylegesen megvenni a nyereményt és a verseny után eladni, amennyiben senki sem nyert.

A biztosítás díja sok tényezőtől függ, például hogy hányan vesznek részt a versenyen, mennyire profik a versenyzők, milyen nehéz a pálya.

Érdekességképpen találtam egy bírósági ügyet Virginiából (USA), ahol egy versenyzőnek sikerült teljesítenie a feltételt; egy ütéssel beütötte a lyukba a labdát. A biztosítási szerződés azonban úgy szólt, hogy minimum 170 yardról (155 méterről) kell beütni a lyukba a labdát, ám a versenyző 137 yardról (125 méter) ütötte be. A versenyszervező (biztosított) beperelte a biztosítót, hogy az fizessen, de a pert elvesztette, mivel a bíróság kimondta, hogy a biztosított nem tudta bizonyítani, hogy 170 yardról történt az ütés.

Mindenkinek jó gyakorlást kívánok, szép autókat lehet nyerni.

Hogyan előzhető meg és kezelhető az éttermi mérgezések kockázata?

Nem vagyok séf, habár néha azt mondják rólam, hogy túl sok Gordon Ramsay főzőműsort nézek és belebeszélek a főzésbe, mintha értenék hozzá 🙂 Nem főzési tanácsot akarok adni éttermeknek ebben a bejegyzésben, azt meghagyom azoknak, akik értenek hozzá.

Az elmúlt hetekben az Index sokat foglalkozott (itt és itt) egy meg nem nevezett belvárosi étteremmel, ahol egy brit vendég a mogyoróallergiája miatt majdnem meghalt, maradandó egészségkárosodást szenvedett és az egész hátralevő élete tönkrement. Nem kívánok az étterem fölött ítélkezni, vagy azt mondani, hogy miért ment étterembe egy súlyosan allergiás, mert a cikkben leírtak alapján nagyon sok olyan információ lehet, ami miatt nem tudjuk, hogy pontosan mi és hogy történt.

Azonban úgy gondolom, hogy van néhány pont, amin érdemes elgondolkodni:

  1. Ha nem tudják biztosítani az éttermek az allergén anyagoktól mentes ételeket, akkor mit tehetnek?
  2. Miért nincs felelősségbiztosítása az étteremnek?

1. Nagyon egyszerű és korrekt a válasz: meg kell mondani a vendégnek, hogy az étterem nem tud biztosítani allergénmentes ételt. Úgy gondolom, hogy ez a leghelyesebb válasz, mert így mindenki tudja, hogy mit várhat. Elsőre kellemetlennek tűnhet ezt mondani egy vendégnek, azonban ezzel akár a vendég életét is megmenthetik. A vendégnek is meg kell értenie, hogy ez az ő érdekében történik és nem ellene.

2. Számomra ez a pont a legérthetetlenebb. Egy alapszintű felelősségbiztosítást körülbelül havi 10 000 Ft-ért már meg lehet kötni, ez az összeg egy belvárosi étterem esetében 2 ember vacsorájának az ára. Ezért az árért viszont védelmet kaphat egy étterem, a biztosító kifizetheti a laborvizsgálat díját, az ügyvédi költséget, illetve ha marasztalják az éttermet a bíróságon, akkor ezt az összeget is. Ennek a belvárosi étteremnek az a szerencséje, hogy a család nem indított pert, mert ha esetleg a bíróság kimondaná, hogy nem felelős, akkor is ki kellene fizetnie a védekezésre több millió forintot .

Persze lehet azt a megoldást is választani, hogy havi 10 000 Ft-ot “megspórol” és a céget bedöntik, holnap nyitnak egyet új néven azonos helyen. Úgy gondolom itt lenne az ideje annak, hogy szemléletváltással, új megközelítéssel egy kicsit előrelátóbban és felelősségteljese(bbe)n gondolkodjanak az étterem tulajdonosok.

Hogyan juthatunk a pénzünkhöz, ha csődbe megy az utazási iroda, ahova befizettük az utazásunkat?

A mai bejegyzés aktualitását a Green Holidays fizetésképtelensége adja. Egyik közeli barátom nyert egy utat Törökországba a Green Holidays-től. Amikor tavasszal elmesélte, együtt örültünk, azonban miután beszéltünk a múlt héten, már kínunkban nevettünk. Az ő szerencséje az, hogy legalább nem fizetett be semmit, illetve nem akkor utaztak ki, amikor becsődölt a cég.

Számomra teljesen érthetetlen, miként lehetséges az, hogy minden évben csődbe megy egy utazási iroda és rengeteg ember elveszti a pénzét, amit félrerakott az év során a nyaralásra. Nem is beszélve azoknak a kellemetlenségeiről, akik kiutaztak, és nem tudták mi fog történni velük. Elhangzott a sajtóban, hogy meg kell nézni, milyen utazási irodát választ az ember és csak a megbízhatóakkal érdemes utazni. Ez az érvelés számomra nehezen elfogadható, hiszen az embertől nem várható el, hogy az utazási iroda előző évi mérlegeit és eredménykimutatásait megkeresse, majd pénzügyi elemzést végezzen rajta. Amikor tejet és kenyeret vásárolok a boltban, akkor azoknak a gyártóit sem elemzem pénzügyi szempontból, hanem kiválasztom a nekem megfelelő árut, és bízom abban, hogy nem lesz romlott az élelmiszer.

Lehet erre azt mondani, hogy ott van a kezesi biztosítás, az majd fedezi a költségeket, azonban az esetek többségében az emberek a pénzük töredékét vagy még azt sem kapják vissza (azok, akik pedig idejuttatták a cégeket, élnek vígan és büntetlenül, és megalakítják a következő cégüket).

Azonban vagy egy lehetőség, hogy bebiztosítsd magad az ellen, hogy a pénzed elveszítsd. Van két uniós irányelv (a 2007/64/EC és a 2008/48/EC), amelynek alapján, amennyiben bankkártyával fizetsz, akkor a bankkártyát kibocsájtó bank köteles az általad kifizetett összeget visszatéríteni, amennyiben az a cég csődbe ment, akinek kártyával fizettél a szolgáltatásért előre. Ilyenkor a bank köteles neked visszaadni a pénzt és majd ő fut a pénze után az utazási irodával szemben, azonban te vissza fogod kapni a teljes összeget. Mivel arra nem mernék fogadni, hogy a jövőben nem fog egy újabb iroda csődbe menni, ezért mindenképpen kártyával érdemes az utazási irodákban fizetni.

Kerékpárosok biztosítása

Pár hete elhatároztam, hogy hozzájárulok a környezetem védelméhez azzal, hogy biciklivel járok dolgozni, és tekerés közben jutott eszembe, hogy én is írok a kerékpárosok helyzetéről biztosítási szempontból. Múlt héten megjelent egy cikk az Indexen arról, hogy mi történik akkor, ha egy kerékpáros balesetet okoz. Ilyenkor a kerékpáros, amennyiben felelős, akkor köteles megtéríteni az okozott kárt. Ez kiterjedhet a másik járműben (autó/kerékpár) okozott fizikai sérülés javítására, valamint személysérülés esetén is fizetnie kell. Itt elég arra gondolni, hogy egy autós  félrerántja a kormányt és oszlopnak hajt, aminek következtében kórházba kerül. Ilyenkor sérelemdíjjal léphet föl, illetve a kieső jövedelmét is meg kell téríteni.

A legtöbb lakásbiztosításban található felelősségbiztosítás kiterjed a biciklivel történt káreseményekre is. Megnéztem a biztosítók feltételeit és biciklibarátnak minősítettem azokat, amelyek alap fedezet mellé automatikusan adnak felelősségbiztosítást.

A biztosítók jelenlegi feltétele alapján biciklibarátnak tekinthető biztosítók:
Aegon
Generali Biztosító Zrt.
Genertel Biztosító Zrt.
Groupama Biztosító Zrt. – nem fizeti az ügyvédi és eljárási költségeket
K&H Biztosító Zrt.
Union Biztosító Zrt.
UNIQA (az Eco csomag esetében önrészt alkalmaz)
Posta Biztosító Zrt.

Korlátozottan biciklista barát biztosító:
Allianz Biztosító Zrt. – az alapfedezetből ki van zárva a biciklivel okozott kár, a felelősség+ csomag esetén lehet biztosítást vásárolni, azonban az elektromos bicikli továbbra is kizárásra kerül.

Az általam megvizsgált biztosítók mindegyike foglalkozik a biciklisták felelősségbiztosításával, így nem is olyan rossz a helyzet.

A Kerékpárosklubnál is lehet külön felelősségbiztosítást kötni. Sajnos az Index cikke egy pontatlanságot tartalmaz, mert az írja, hogy a feltétel 2.1-es pontja alapján csak akkor térít a biztosító a felelősségbiztosítás esetén, ha a kerékpáros a közlekedési szabályokat betartja és úgy okoz balesetet. Megnéztem a feltételt és ez a balesetbiztosításra vonatkozik, tehát ha Te eltöröd a kezed és szabálytalan voltál, akkor nem térít, azonban a felelősségbiztosításra a 2.1-es pont nem vonatkozik, így ilyen szerződést is nyugodtan köthettek.

Természetesen a biztosítóknál kizárás az ittas és bódult állapotban okozott kár, tehát ha alkoholt fogyasztunk, akkor a biztosító nem fog fizetni. Fontos arra is figyelni, ha külföldre megyünk biciklivel, akkor olyan biztosításunk legyen, amely kiterjed a külföldön okozott károkra, mert a biztosítók alapból csak a Magyarországon okozott károkat térítik.

Ebben a bejegyzésben a biztosítók mai napon elérhető feltételeit vizsgáltam meg, amennyiben a biztosításodat korábban kötötted, akkor könnyen előfordulhat, hogy arra egy korábbi feltétel vonatkozik, amiben lehet, hogy a biciklivel okozott kár még kizárásra került. Amennyiben így van, akkor a biztosítódnál tudod módosítani a szerződést az új feltételre.

A biciklifutárok részére rossz hír, hogy a biztosítók kizárják a keresőtevékenység során okozott kárt, így rájuk nem vonatkozik a lakásbiztosításban található felelősségbiztosítás.

A biztosítás jövője – mi lesz 10 év múlva?

Bár nem vagyok jövőkutató, mégis élénken foglalkoztat  a technológia rohamos fejlődésével együttjáró minden változás, különösen ami a biztosításra vonatkozhat.

Azt gondolom, hogy az egyik lényeges és rövidesen érzékelhető változás a jövőben az önvezető autók elterjedése lesz. A média által felkapott személygépjármű terület helyett szerintem a tehergépjárművel történő szállításnál fog először megtörténni a változás. Ezt arra alapozom, hogy a szállítmányozásban az egyik legnagyobb költség és kockázat a sofőrökben rejlik. Az előírások megszabják a pihenőidőket, ezért nem mehetnek a járművek folyamatosan, és ha a sofőr hibázik, akkor jelentős kár keletkezik. Egy robotpilótának viszont nincs szüksége pihenőidőre, és 10 éven belül elérhetőnek tartom azt a technológiát, amivel a sofőrök munkáját – hiba nélkül működő – robotpilóták fogják elvégezni. A tehergépjárművek után következnek majd talán a személygépjárművek is. (Furcsa belegondolni, de a ma született gyerekek nagy valószínűséggel nem fognak megtanulni autót vezetni!) A biztosítókra nézve ennek az lehet a következménye, hogy az árbevételük 20-25% elveszíthetik ennek a folyamatnak a végére.

10-20 éves időtávon a mai értelemben vett munkavállalás 25-50% megszűnhet, mert az emberi munkát ki lehet váltani számítógépekkel, robotokkal (sofőrök, fizikai munkát végző emberek, de az elérhető mesterséges intelligencia miatt a magasan képzett munkakörök is megszűnhetnek). Amennyiben ezeknek az embereknek nem lesz jövedelmük, nem tudnak életbiztosításokat vásárolni, így az életbiztosítási terület is jelentősen szűkülhet.

Az előbb említett mesterséges intelligencia a biztosítók szakembereitől is munkát vehet el, mert esetleg nem lesz szükség kockázatvállalókra, matematikusokra, és rengeteg egyéb munkakört lehet majd automatizálni.

Ebből következően úgy gondolom, hogy 10 év múlva a biztosítási piac jelentősen zsugorodni kezd, sokkal kevesebben fognak ott dolgozni, a biztosítók száma is jelentősen csökkenhet.

Azonban jelenleg a biztosítási szereplők között nincs olyan, aki a most elérhető technológiákat be tudná építeni a rendszereibe. Úgy gondolom, hogy a biztosítási szektornak is jönni fog a maga Tesla-ja, aki felboríthatja a jelenlegi helyzetet, kihasználva azt az előnyt, hogy neki nem a meglévő rendszerekben kell fejlesztenie, hanem egy egyszerű, gyors és költséghatékony rendszert tud létrehozni. Amennyiben létrehoz egy működő modellt, azt már lefordítani különböző nyelvekre nagyon kis befektetéssel megoldható, és az EU-n belül ennek kevés az akadálya. Mivel az X,Y és Z generáció az interneten fogja megkötni a biztosításait, így annak, aki időben lép, nem kell biztosítási jutalékot fizetnie a közvetítőknek. Ennek következtében az új belépő 20-30%-al olcsóbb tud lenni a jelenlegi biztosítóknál, akik nem tehetik meg, hogy ezt meglépjék, mivel akkor a saját és független értékesítő hálózatukkal találnák szembe magukat. A jelenlegi biztosítók méretükből fakadóan ezt nem engedhetik meg maguknak, hiszen az árbevételük 90%-100%-a jelenleg ezen közvetítőktől származik.

Az előbbiből következhet, hogy a biztosításközvetítés is átterelődik az internetre, ezért sokkal kevesebb embert fog foglalkoztatni ez a terület is, tekintettel arra, hogy az X, Y, Z és az azt követő generáció tagjai az idő előrehaladtával gazdagabbak és többen lesznek, mint a korábbi generációk folyamatosan csökkenő létszáma.

Az igazat megvallva nem tudom a megoldást arra, hogy mivel is foguk foglalkozni a jövőben, ha a fent említett munkahelyeket elveszítjük. Szimpatikus Bill Gates azon gondolata, hogy a robotoknak, amelyek elveszik a munkánkat, adót kelljen fizetniük, amiből a kormányok akár alapjövedelmet biztosíthatnának azoknak az embereknek, akiknek nincs munkája.

Miért nem fontos a cégeknek a munkavállalók biztonsága?

Május végén megjelent a munkavédelmi hatóság 2017. I. negyedévi ellenőrzési tapasztalatairól szóló jelentése. A hatóság 3 853 munkáltatót ellenőrzött és 76 %-nál talált munkavédelmi szabálytalanságot. Ez azt jelenti, hogy 10 cégből 8 nem elkötelezett a munkavállalók védelme érdekében.

A leggyakoribb komoly hiányosság az érintésvédelem és a be- és leesés elleni védelem hiánya. Ennek fényében nem meglepő, hogy hazánkban miért történik olyan sok munkabaleset. Ha a cég nem törődik a munkaválló biztonságával, akkor abból egyenesen következik, hogy balesetek fognak történni.

Munkám során nagyon sok munkabalesettel találkoztam, elmondható, hogy a céges biztosítások közül itt történik a legtöbb káreset a csonttöréstől kezdve a halálos munkabalesetig. Az esetek nagy részében a munkavállaló vétlen volt, nem kapta meg a szükséges védőfelszerelést vagy munkavédelmi képzést, és van az a ritka eset, amikor a munkavállaló „okosabb” akart lenni, mint az előírások (például direkt nem használt védőfelszerelést) és ennek következménye a baleset.

Felteszem azt a kérdést, hogy miért nem foglalkozik a cégek nagy része a munkavállalók biztonságával?

  1. Az első és legfontosabb, hogy nem lesz semmilyen személyes következménye a cég döntéshozóira nézve, ha történik egy szabályszegés vagy munkabaleset. A céget megbüntetik, amit vagy ki tud fizetni vagy nem, a cégvezető másnap alapít egy új céget és csinálja azt, amit eddig. Ha a cégvezetőket/döntéshozókat szankcionálná a jogszabály, akkor rögtön változna a hozzáállás.
  2. A céges döntéshozók úgy gondolkodnak, hogy olcsóbb pótolni a munkavállalót, mint befektetni a munkavédelembe. Azáltal, hogy munkaerőhiány van jelenleg hazánkban, így ez a gondolkodásmód remélhetőleg megváltozik, mert nem tudják pótolni a kieső munkaerőt.
  3. Nincs kötelező munkáltatói felelősségbiztosítás. Amennyiben kötelező lenne a biztosítás, akkor a sok kárt okozó cégek biztosítása annyira megdrágulna, hogy megérné nekik a munkavédelembe fektetni, mert akkor olcsóbb lenne a biztosításuk (és ezáltal kevesebb munkabaleset történne); sőt, adott esetben egy biztosító sem vállalná a szabályszegő cégeket és akkor azok biztosítás hiányában megszűnnének és ezáltal tisztulna a munkáltatói piac.

Úgy gondolom, hogy ha ezen három pont közül bármelyikben pozitív változás történik, akkor az mindenképpen segíteni fogja a szabályszegések és munkabalesetek számának csökkenését.

Mit tegyünk, ha nem fizet a biztosító?

Az első reakció szerintem mindenkinél nagyon hasonló, de mivel ez nem egy pszichológiával foglalkozó blog, így most nem erről írok 🙂

Miután túltettük magunkat az első érzelmi reakciókon, nézzük meg, hogy mit lehet tenni. Jobb várni néhány napot és nem rögtön válaszolni, mert a biztosítókat a legkevésbé sem érdekli a dühünk, csalódottságunk, vagy a sajtóval/ügyvéddel történő fenyegetésünk.

Érdemes elolvasni a biztosító válaszát az elejétől a végéig, megkeresni azokat az indokokat, amivel a biztosító érvel és egyenként megkeresni hozzá a cáfolatokat. Kezembe akadt olyan biztosítói elutasítás is, ahol a biztosító azt írta, hogy elutasítják a kárt, mert a biztosítási feltétel így rendelkezik; az elutasító válaszban nem szerepelt semmilyen hivatkozás, nem tájékoztatott arról sem, hogy milyen feltétel mely pontja alapján történt az elutasítás.

Miután  pontokba szedtük az érveinket, akkor írjunk egy panaszt a biztosítónak. A tárgyban szerepeljen a panasz szó, mert akkor a biztosítónak innentől kezdve másként kell kezelni az ügyünket. Amennyiben a panaszunknak helyt ad a biztosító, akkor nincs további teendőnk 🙂

Ha elutasítja a biztosító a panaszt, akkor a levelük végén fel kell hívnia a figyelmedet arra, hogy a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhatsz, de ezt csak panasz esetén köteles megtenni.

Sokan miután megkapták az elutasítást, föladják, mert nem éri meg néhány 10 000 Ft-ért ügyvédet fogadni, többe kerül a leves, mint a hús…

Azonban ha van még egy kis időnk és energiánk, akkor érdemes a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulni, amennyiben fogyasztók vagyunk. Miért is?

Először is ez egy független fórum, amely még ingyenes is, mi is eljárhatunk az ügyünkben, így nem kell külső segítség. A további előnye annak, ha hozzájuk fordulunk, hogy a döntéseik kötelezőek a biztosítókra nézve 1.000.000 Ft-ig. Ez azt jelenti, hogy ha ők azt állapítják meg, hogy a biztosítónak fizetnie kell, akkor eddig az összegig kötelesek fizetni. Amennyiben az eljárás során nem nyersz, neked még akkor is lehetőséged van a bírósághoz fordulni, míg a biztosító nem fellebbezheti meg a döntést. Az eljárás további előnye, hogy 60 napos határidőt szab meg a Testületnek a törvény, míg bíróságon az ügyünk több évig is elhúzódhat. Fontos, hogy amíg nem kaptunk elutasítást a panaszunkra, addig nem fordulhatunk hozzájuk.

Az eljáráshoz szükséges dokumentumokat le tudod tölteni innen, illetve az ügyfélkapun keresztül is fordulhatsz hozzájuk.

Úgy gondolom ez a vitarendezési mód egy jó lehetőség arra, hogy a biztosítókkal szembeni igényekre egyszerűen, gyorsan és olcsón lehessen megoldást keresni. Ha itt nem sikerül, akkor még mindig ráérsz ügyvédet keresni.

Mi történik akkor, ha a felelősségbiztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg nem elegendő az okozott kár megtérítésére?

Ezen a héten előadást fogok tartani a Budapesti Műszaki Egyetemen építészeknek a szakmai felelősségbiztosításról. Erre az előadásra készülve eszembe jutott egy korábbi kaposvári előadásomon elhangzott kérdés.

Minden felelősségbiztosítás esetében a szerződés tartalmazza, hogy a biztosító maximálisan mekkora összeg erejéig fizeti meg a biztosított által okozott kárt. Ez azt jelenti, hogy amíg az általunk okozott kár kisebb ennél az összegnél, addig nincs mitől tartani. Azonban bizonyos szakmák esetében a jogszabály egyáltalán nem ír elő, vagy csak alacsony biztosítási összeget. A biztosítási összeg az az összeg, amelyet kár esetén a biztosító maximálisan térít.

Az egészségügyben nincs jogszabályban meghatározott minimum, akár 1 forintos biztosítás is elegendő lehet, az építészek esetében a jogszabály minimum 2 millió forintot ír elő. Tapasztalatom alapján nagyon sok ember úgy gondolkodik, hogy a biztosítás felesleges kiadás, és ezért a legalacsonyabb biztosítási összeget választja, ami egyben a legolcsóbb is.

Első hallásra soknak tűnhet a 2 millió forint, azonban aki építkezett már, az tudja, hogy ez az összeg a mostani építési költségekhez képest nem túl sok. Ezért könnyen előfordulhat, ha az építész hibázik, akkor az okozott kár mértéke ennél sokkal nagyobb lehet. (Elég arra gondolni, hogy a födémet alulméretezi, balesetveszélyes lesz, emiatt meg kell erősíteni, aminek a költsége akár 5 millió forint is lehet).

A példánál maradva ebben az esetben a károkozónak a 2 millió forint feletti 3 millió forintot a saját zsebéből kellene megfizetnie, ami adott esetben a megtakarított pénzét vagy akár az autóját is jelentheti. Az építészek esetében például egy magasabb biztosítási összeg megkötése évente néhány 10 ezer forintos költséget jelent, ami az építészek számára biztonságot és nyugalmat adhat.

Hogyan kerülhető el legjobban, hogy valakinek baja essen? Miért fontos a megelőzés és körültekintés?

Néhány napja a MOL Nagytétényi úti benzinkútjánál tankoltam és le akartam mosni az autó szélvédőjét. A MOL által kihelyezett ablakmosási kellékek a képen látható helyre voltak kihelyezve. Ahhoz, hogy kivegyem az ablakmosót, le kell hajolni, azonban, mint a képen is látható, pont fölötte van a tűzoltó készülék.

Sikerült is rendesen bevernem felállás közben a fejem a tűzoltó készülékbe! Miután már nem láttam csillagokat és leellenőriztem, hogy nem vérzik a fejem, bementem a pénztárhoz és fizettem. Jeleztem, hogy a tűzoltó készülék elhelyezése balesetveszélyes, mert majdnem most tört be a fejem. A pénztáros rögtön azt válaszolta, hogy az egyik vevő tette oda, ők mindig máshova teszik. Persze jól esett volna egy „elnézést kérünk”, vagy „remélem nem esett baja”, de ez most elmaradt. Kifelé menet azért megnéztem a másik kútoszlopot, és ott is hasonlóan volt kirakva az ablakmosó eszköz.

Mondhattam volna az eladónak, hogy ha esetleg úgy beverem a fejem, hogy megszédülök és elesek, akkor jogilag felelősek lettek volna, de az adott helyzetben ennek nem lett volna értelme. Ebben az esetben nem a benzinkutas a felelős, hanem a MOL, mivel a MOL ellenőrzi a benzinkutakat, és az ő felelőssége, hogy ne legyen semmilyen szempontból balesetveszélyes egy benzinkút.

Nagyon sokszor láttam olyan cégeket, amelyek akkor kezdtek el foglalkozni a megelőzéssel, miután valaki komolyan megsérült, azonban akkor már általában késő.

Miután nem szeretném, hogy mások is így járjanak és netalántán nagyobb bajuk essen, ezt a bejegyzést elküldöm a cégnek, és majd megnézem, hogy történt-e változás.

« Older posts Newer posts »

© 2021 Biztosítási Blog

Theme by Anders NorenUp ↑