Biztosításról egyszerűen és közérthetően

Kategória: Kgfb

Itt a piros, hol a piros, avagy van kötelező felelősségbiztosítás az autón vagy nincs?

Egy érdekes esetet szeretnék megosztani veletek, amelyben a megoldás nem egyszerű és nincs kőbe vésve (a szereplők neveit és az időpontokat megváltoztattam).

Józsi bácsi vett Marika nénitől egy autót, az autón hitel volt, amit a banknál töröltetni kellett. Józsi bácsi megkötötte a gépjárműre a kötelező gépjármű felelősségbiztosítást azon a napon, amikor megvette az autót, a biztosító ezt visszaigazolta. Marika néni felmondta az ő biztosítását érdekmúlással, mivel már nem volt tulajdonosa a gépjárműnek, a biztosító törölte a szerződést. 

Józsi bácsi megpróbálta átíratni a gépjárművet a saját nevére az okmányirodában, de nem sikerült, mivel a hitel még nem lett törölve az autóról.

Józsi bácsi az autó megvásárlása után 8 nappal okozott egy balesetet, ahol komoly személysérüléses és anyagi kár keletkezett, a balesetért egyértelműen Józsi bácsi volt a felelős. Józsi bácsi bejelentette a kárt a biztosítójánál, amely a kárbejelentést befogadta. 

Józsi bácsi többször próbálkozott az okmányirodában, de továbbra sem tudta átíratni az autót, ezt jelezte Marika néninek. Marika néni jelezte a bankjának, hogy töröljék a hitelt, de a törlés nem történt meg. Továbbá Józsi bácsi biztosítója írásban is jelezte, hogy nem látja a nyilvántartásban, hogy a nevére került volna az autó.

Józsi bácsi biztosítója a biztosítási szerződés megkötését követő 30. napon visszamenőleg törölte a szerződést a megkötés időpontjára, mivel nem került a nevére az autó és a jogszabály előírja, hogy ilyen esetben törölnie kell a biztosítási szerződést. Ez azt jelenti a biztosító szemszögéből, hogy Józsi bácsinak a baleset időpontjában nem volt felelősségbiztosítása!

Az a kérdés, hogy ki viseli a kárral kapcsolatos költségeket?

Nem tudok egyértelmű választ adni. A fogyasztóbarát álláspont szerint, amikor a baleset bekövetkezett, akkor Józsi bácsi rendelkezett biztosítással (a nyilvántartásban is szerepelt akkor), a jogi álláspont szerint viszont visszamenőleg törölték a szerződést, tehát a baleset időpontjában nem létezett biztosítási szerződés.

Ha azt mondjuk, hogy a gépjármű adásvételi szerződés meghiúsult, mivel Marika néni nem tudta megszüntetni a hitelt az autón, így akár még azt is lehet mondani, hogy Marika néni biztosítójának kellene fizetnie, hiszen nem szűnhetett meg a szerződés érdekmúlással.

Mi várható? Józsi bácsi biztosítója valószínűleg azt fogja mondani, hogy Józsi bácsinak nem volt élő biztosítása és nem fizet. Ekkor a MABISZ kártalanítási számlának kell megtérítenie a kárt, és ezt majd követeli Józsi bácsin.

Viszont Józsi bácsi helyében a MABISZ felszólítására nem fizetnék, hanem megvárnám, hogy bepereljenek. A perbe pedig behívnám Józsi bácsi biztosítóját, Marika nénit, Marika néni biztosítóját, a bankot, amely a hitelt nem törölte, illetve az okmányirodát (Magyar Államot) is, mivel ezek közül valaki hibázhatott, amiért nem jött létre a szerződés. Ezt majd a bíróságnak kell kiderítenie, hogy kit és milyen mértékben terhel felelősség az ügyben, de ez nem lesz egyszerű.

Van még egy tippem azoknak, akik autót vesznek: addig ne járjanak az autóval, amíg minden papír nincs rendben. Tudom, hogy sok esetben ezt nagyon nehéz megoldani, de akinek van rá lehetősége, az a hasonló helyzeteket el tudja kerülni.

A buszbalesetek margójára

A kőszegi iskolásokat szállító busz balesetét követő nyáron pár napot Kőszegen töltöttem és láttam az emlékművet, tegnap volt 19 éve a baleset. Pár évvel ezelőtt az egyik barátom gyerekei rajta voltak azon a buszon, ami Ausztriában felborult, de a csodával határos módon senki sem sérült meg komolyan. A veronai buszbalesetnél belegondoltam, hogy rövidesen én is rá fogom bízni az iskolára a gyereket, hogy szervezzék meg az utazásukat…

Mint biztosítási szakember, tudom, nincs tökéletes biztonság, mindenhol ott van a technikai és emberi hiba lehetősége, ámbár ezek bekövetkezésének valószínűségét megfelelő kockázatkezeléssel lehet csökkenteni, és ha egy ilyen baleset után a megfelelő következtetéseket levonjuk (levonják az illetékesek) és megfelelően cselekszünk, akkor azt lehet mondani, tettünk azért, hogy máskor lehetőleg ne történjen hasonló baleset.

Ezek a gondolataim, hogy mivel lehetne javítani a jelenlegi helyzeten:

  1. Egy szigorúbb biztonsági követelményrendszer bevezetése azon buszoztató cégekkel szemben, akik oktatási intézményeknek nyújthatnak szolgáltatást. Itt lehet gondolni akár a buszok életkorára, biztonsági felszerelésére stb. Ezt  a cégek akár önkéntes alapon is bevezethetik, nem kell hozzá feltétlenül állami szabályozás.
  2.  A cégek vehetnének okosórákat, amelyek figyelik a sofőrt és jeleznek neki, ha az érzik, hogy elaludna.
  3. Az iskolák próbálnak minden költséget megfogni, azonban látni kell, hogy a személyszállítás esetében nem feltétlenül a legolcsóbb ajánlat a legjobb választás a biztonság szempontjából.
  4. Ma már elérhetőek az olyan technológiák, mint fáradtságérzékelő, sávtartó asszisztens vagy akár ráfutást megakadályozó rendszer. Jogalkotói szempontból érdemes  lenne megfontolni, hogy egy nem túl távoli időponttól már csak olyan buszokat lehessen Magyarországon forgalomba helyezni, amelyek ezekkel a rendszerekkel rendelkeznek (ahogy egyébként az autók esetében is kötelező előírás például az ABS).
  5. Akár a biztosítók is megtehetnék, hogy az előző pontban leírt biztonsági felszerelésekkel nem rendelkező buszokat sokkal magasabb díjon biztosítják és ezzel is motiválják a cégeket, hogy költsenek a biztonságra.

Szomorú továbbá, hogy ott tartunk, hogy a veronai baleset kapcsán a biztosítási összeg kimerül és a károsultak különböző helyen próbálják igényeiket érvényesíteni. Nem értem, hogy miért nem lehet a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás biztosítási összegét egy olyan szintre megemelni, ami után nem kényszerülnek a sérültek és a hozzátartozók sok éves jogi huzavonába, hanem korrektül és gyorsan megkapják a nekik járó összeget.

Nem tudom azt javasolni, hogy minden szülő ellenőrizze le, hogy a busz rendben van-e, de ha már a szervezés kapcsán a biztonsággal kapcsolatos kérdések felmerülnek, akkor annak már mindenképpen lesznek pozitív hatásai.

Mi van, ha a biztosításközvetítő hibázik?

A Totalcaron korábban megjelent egy cikk, hogy mi kerül 150 ezerbe egy elírt e-mail címben. Ahogy a korábbi bejegyzésemben is írtam, ha online kötsz biztosítást, akkor mindig többször ellenőrizd az adataidat, mert egy elírásnak súlyos következményei lehetnek. Esetünkben Tibor elírta egy online alkusz oldalán a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás során (Pba.hu) az e-mail címét és nem kapott csekket, a biztosító (Union Biztosító Zrt.) törölte a biztosítását, majd miután észrevette ezt, kénytelen volt 156 ezer forint fedezetlenségi díjat megfizetni. Tibor írt a biztosítónak és az alkusznak is, de lepattant róluk és a történet végén befizette a 156 ezer forintot.

Pedig véleményem szerint a 156 ezer forint visszajár! De nem mindegy, hogy kitől kérjük! Aki nem akarja végigolvasni ennek a levezetését, annak rövidítek: álláspontom szerint egy alkuszi műhiba (szerződésszegés) történt és ilyenkor az alkusz köteles az általa okozott kárt megtéríteni (az esetlegesen felmerülő költségeinek levonása mellett).

A PBA holnapján található egy Általános Szerződési Feltétel (természetesen a korábbi verziók már nem olvashatóak), ami rögtön az első bekezdésében leírja, hogy itt egy megbízási szerződés jött létre. (Tibor és a PBA között). Mi a megbízási szerződés?
„Megbízási szerződés alapján a megbízott (PBA) a megbízó (Tibor) által rábízott feladat ellátására (biztosítás kötés), a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles (jutalék).” (Ptk. 6:272.§) A megbízási díjat ebben a speciális esetben nem közvetlenül Te fizeted, hanem a biztosító fizeti ki az általad befizetett biztosítási díjból. Tibor arra adott utasítást, hogy vele e-kommunikációt folytasson az alkusz, azonban a Ptk. 6:273. §-a szerint „A megbízott (PBA) a megbízó (Tibor) utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli (nem lesz biztosítása Tibornak), és a megbízó (Tibor) előzetes értesítésére már nincs mód (nem működik az e-mail cím). Ilyen esetben a megbízót (Tibor) késedelem nélkül értesíteni kell (telefon/postai levél).” A honlapon meg kell adnod a telefonszámodat, illetve a postai címet is, ezek a PBA rendelkezésére álltak, így lehetősége lett volna Tibort megkeresni más módon, és ennek költségeit felszámíthatta volna, ami biztos nem lett volna 156 ezer.
Ezek alapján véleményem szerint a PBA szerződésszegést követett el a Ptk 6:153. §-a alapján. „A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása (nem értesítette Tibort, hogy nincs fizetve a biztosítás).” A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nagyon szigorú szabályok alapján bünteti a biztosítókat a gépjármű felelősségbiztosítási szerződések díjnemfizetés miatti törlésének elmaradása miatt, így a biztosítók minden biztosításközvetítőnek törlési listákat küldenek a be nem fizetett díjú biztosításokról.
A Ptk 6:142. §-a egyértelműen fogalmaz, hogy mi a PBA teendője szerződésszegés esetén: „Aki (PBA) a szerződés megszegésével a másik félnek (Tibor) kárt okoz, köteles azt megtéríteni.”
Hogyan tudná elkerülni a PBA, hogy ne kelljen fizetnie? (Ptk. 6:142.§ második mondata):
Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
– a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső,
– a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és
– nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.”
Ezt a három pontot kell együttesen bizonyítania ahhoz, hogy ne kelljen megtérítenie a kárt. Nézzük ezeket egyesével:
– ellenőrzési körén kívül eső: a PBA nem tehet arról, hogy Tibor elírta az e-mail címet, erre nincs ráhatása, így itt joggal védekezhet;
– a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta: ezeken az oldalakon előre látható az, hogy az ügyfelek el fogják ütni az e-mail címüket, nem elegendő csak erre az egy adatra hagyatkozni, így itt már nem tud jogosan védekezni a PBA;
– nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa: itt egyértelmű a vereség a PBA számára, mert ott van a telefonszám és a postai cím, ahol tudta volna értesíteni Tibort, ha akarta volna…

Véleményem szerint itt nem a biztosító, nem az MNB, hanem Tibor és a PBA hibázott, de a PBA képes lett volna Tibor kárát minimálisra csökkenteni, ha akarta volna.

(Ez a bejegyzés a szerző véleményét tartalmazza, és azon a feltevésen alapul, hogy a hivatkozott cikkben leírtak a valóságnak megfelelnek.)

© 2022 Biztosítási Blog

Theme by Anders NorenUp ↑