Biztosításról egyszerűen és közérthetően

Kategória: kártérítés (Page 2 of 2)

Mi történik akkor, ha a felelősségbiztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg nem elegendő az okozott kár megtérítésére?

Ezen a héten előadást fogok tartani a Budapesti Műszaki Egyetemen építészeknek a szakmai felelősségbiztosításról. Erre az előadásra készülve eszembe jutott egy korábbi kaposvári előadásomon elhangzott kérdés.

Minden felelősségbiztosítás esetében a szerződés tartalmazza, hogy a biztosító maximálisan mekkora összeg erejéig fizeti meg a biztosított által okozott kárt. Ez azt jelenti, hogy amíg az általunk okozott kár kisebb ennél az összegnél, addig nincs mitől tartani. Azonban bizonyos szakmák esetében a jogszabály egyáltalán nem ír elő, vagy csak alacsony biztosítási összeget. A biztosítási összeg az az összeg, amelyet kár esetén a biztosító maximálisan térít.

Az egészségügyben nincs jogszabályban meghatározott minimum, akár 1 forintos biztosítás is elegendő lehet, az építészek esetében a jogszabály minimum 2 millió forintot ír elő. Tapasztalatom alapján nagyon sok ember úgy gondolkodik, hogy a biztosítás felesleges kiadás, és ezért a legalacsonyabb biztosítási összeget választja, ami egyben a legolcsóbb is.

Első hallásra soknak tűnhet a 2 millió forint, azonban aki építkezett már, az tudja, hogy ez az összeg a mostani építési költségekhez képest nem túl sok. Ezért könnyen előfordulhat, ha az építész hibázik, akkor az okozott kár mértéke ennél sokkal nagyobb lehet. (Elég arra gondolni, hogy a födémet alulméretezi, balesetveszélyes lesz, emiatt meg kell erősíteni, aminek a költsége akár 5 millió forint is lehet).

A példánál maradva ebben az esetben a károkozónak a 2 millió forint feletti 3 millió forintot a saját zsebéből kellene megfizetnie, ami adott esetben a megtakarított pénzét vagy akár az autóját is jelentheti. Az építészek esetében például egy magasabb biztosítási összeg megkötése évente néhány 10 ezer forintos költséget jelent, ami az építészek számára biztonságot és nyugalmat adhat.

Mi van, ha a biztosításközvetítő hibázik?

A Totalcaron korábban megjelent egy cikk, hogy mi kerül 150 ezerbe egy elírt e-mail címben. Ahogy a korábbi bejegyzésemben is írtam, ha online kötsz biztosítást, akkor mindig többször ellenőrizd az adataidat, mert egy elírásnak súlyos következményei lehetnek. Esetünkben Tibor elírta egy online alkusz oldalán a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás során (Pba.hu) az e-mail címét és nem kapott csekket, a biztosító (Union Biztosító Zrt.) törölte a biztosítását, majd miután észrevette ezt, kénytelen volt 156 ezer forint fedezetlenségi díjat megfizetni. Tibor írt a biztosítónak és az alkusznak is, de lepattant róluk és a történet végén befizette a 156 ezer forintot.

Pedig véleményem szerint a 156 ezer forint visszajár! De nem mindegy, hogy kitől kérjük! Aki nem akarja végigolvasni ennek a levezetését, annak rövidítek: álláspontom szerint egy alkuszi műhiba (szerződésszegés) történt és ilyenkor az alkusz köteles az általa okozott kárt megtéríteni (az esetlegesen felmerülő költségeinek levonása mellett).

A PBA holnapján található egy Általános Szerződési Feltétel (természetesen a korábbi verziók már nem olvashatóak), ami rögtön az első bekezdésében leírja, hogy itt egy megbízási szerződés jött létre. (Tibor és a PBA között). Mi a megbízási szerződés?
„Megbízási szerződés alapján a megbízott (PBA) a megbízó (Tibor) által rábízott feladat ellátására (biztosítás kötés), a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles (jutalék).” (Ptk. 6:272.§) A megbízási díjat ebben a speciális esetben nem közvetlenül Te fizeted, hanem a biztosító fizeti ki az általad befizetett biztosítási díjból. Tibor arra adott utasítást, hogy vele e-kommunikációt folytasson az alkusz, azonban a Ptk. 6:273. §-a szerint „A megbízott (PBA) a megbízó (Tibor) utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli (nem lesz biztosítása Tibornak), és a megbízó (Tibor) előzetes értesítésére már nincs mód (nem működik az e-mail cím). Ilyen esetben a megbízót (Tibor) késedelem nélkül értesíteni kell (telefon/postai levél).” A honlapon meg kell adnod a telefonszámodat, illetve a postai címet is, ezek a PBA rendelkezésére álltak, így lehetősége lett volna Tibort megkeresni más módon, és ennek költségeit felszámíthatta volna, ami biztos nem lett volna 156 ezer.
Ezek alapján véleményem szerint a PBA szerződésszegést követett el a Ptk 6:153. §-a alapján. „A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása (nem értesítette Tibort, hogy nincs fizetve a biztosítás).” A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nagyon szigorú szabályok alapján bünteti a biztosítókat a gépjármű felelősségbiztosítási szerződések díjnemfizetés miatti törlésének elmaradása miatt, így a biztosítók minden biztosításközvetítőnek törlési listákat küldenek a be nem fizetett díjú biztosításokról.
A Ptk 6:142. §-a egyértelműen fogalmaz, hogy mi a PBA teendője szerződésszegés esetén: „Aki (PBA) a szerződés megszegésével a másik félnek (Tibor) kárt okoz, köteles azt megtéríteni.”
Hogyan tudná elkerülni a PBA, hogy ne kelljen fizetnie? (Ptk. 6:142.§ második mondata):
Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
– a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső,
– a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és
– nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.”
Ezt a három pontot kell együttesen bizonyítania ahhoz, hogy ne kelljen megtérítenie a kárt. Nézzük ezeket egyesével:
– ellenőrzési körén kívül eső: a PBA nem tehet arról, hogy Tibor elírta az e-mail címet, erre nincs ráhatása, így itt joggal védekezhet;
– a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta: ezeken az oldalakon előre látható az, hogy az ügyfelek el fogják ütni az e-mail címüket, nem elegendő csak erre az egy adatra hagyatkozni, így itt már nem tud jogosan védekezni a PBA;
– nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa: itt egyértelmű a vereség a PBA számára, mert ott van a telefonszám és a postai cím, ahol tudta volna értesíteni Tibort, ha akarta volna…

Véleményem szerint itt nem a biztosító, nem az MNB, hanem Tibor és a PBA hibázott, de a PBA képes lett volna Tibor kárát minimálisra csökkenteni, ha akarta volna.

(Ez a bejegyzés a szerző véleményét tartalmazza, és azon a feltevésen alapul, hogy a hivatkozott cikkben leírtak a valóságnak megfelelnek.)

Csúszós járda találkozása a Biztosítási Blog szerzőjének családjával

Múlt héten csütörtökön feleségem elcsúszott a jégen egy társasház előtt, mivel két hét alatt sem takarították fel a járdát. Ez még a mostani ónos eső előtt volt, két hete nem esett semmi, de a járdát még jég borította. Bementünk a sebészeti ügyeletre, ahol törést állapították meg.

A társasház közös képviselője annyit mondott, hogy forduljunk a biztosítóhoz és még elnézést sem kért. Privát véleményem szerint a jogszabályokat módosítani kellene, hogy az ilyen, feladatát el nem látó közös képviselő ne képviselhessen társasházat.

Az előző bejegyzésben leírt biztosításokra be is jelentettük a károkat, így két nap múlva a számlánkon volt az az összeg, ami a balesetbiztosítás és a lakásbiztosítás alapján jár csonttörés esetén.

A jogszabályok szerint a társasháznak kell gondoskodnia arról, hogy a ház előtt lévő járdák síkosságmentesítve legyenek. Ha ezt nem teszi meg, és valaki elesik és megsérül, akkor az okozott kárt köteles megtéríteni. A társasházak biztosításában van felelősségbiztosítás, ami ilyen esetben megfizeti az okozott kárt.

Az esetünkben az alábbi igényekkel fogunk élni:
– sérelemdíj = a fájdalom és a korlátozott életvitel kompenzálására, illetve ha maradandó az egészségkárosodás, akkor arra is, de reméljük az esetünkben ez nem fog megtörténni.
– a felmerült extra költségek, mivel nem tud vezetni, illetve a háztartást sem tudja ellátni, ezt mással kell elvégeztetni. Ezen felül, ha rehabilitációs költségek (pl. gyógytornász) felmerülnek vagy étrendi változtatás szükséges, akkor annak az többlet költségét is lehet kérni.

A felelősségbiztosítás esetén ilyen esetben érdemes a kárbejelentést minél előbb megtenni úgy, hogy az igényeket csak később fogalmazzuk meg, hiszen a balesetet követően még nem lehet pontosan tudni, hogy milyen költségek merülnek fel. A korai kárbejelentésre azért van szükség, hogy ha pont megszűnik a társasház biztosítása, akkor a már bejelentett kárt nem tudja elutasítani a biztosító.

Newer posts »

© 2022 Biztosítási Blog

Theme by Anders NorenUp ↑